Gazdaságilag inkább baloldaliak a magyarok, az abortuszt támogatják, a melegek elfogadásának kérdésében megosztottak

28 kérdésből álló „politikai iránytűvel” mérte fel legfrissebb kutatásában a Policy Solutions, hogy a különböző világnézeteknek milyen bázisa van a magyar társadalomban. A lakosság gazdaság- és társadalompolitikai értékrendjét bemutató felmérésben résztvevők alapvető értékrendi kérdésekre válaszoltak, amelyek összesítése és vizsgálata alapján elhelyezhetők egy gazdasági bal–jobb, valamint egy társadalmi progresszív–konzervatív tengelyen.

Mivel a Policy Solutions négy évvel ezelőtt ugyanazzal a kérdéssorral mérte fel a magyarok politikai nézeteit, mint a 2022-es választások után, az értékek esetleges változását időn is össze lehet hasonlítani. Az elemzéshez szükséges adatok a 2022. április 25. és május 4. között végzett közvélemény-kutatásból származnak, amely a Závecz Research közreműködésével, 1000 ember személyes megkeresésével készült. A megkérdezettek nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálták.

Gazdasági bal- és jobboldal a pártoknál

A friss elemzés alapján a konzervatív jobboldaliak csoportjába nagyjából tízből egy magyar tartozik (11 százalék). Azokat a válaszadókat sorolták ide a kutatók, akik a gazdasági és társadalompolitikai kérdésekben is egyértelmű jobboldali értéket képviselnek. Ők a hagyományos értékek, a rend, a stabilitás, a biztonság mellett a szabadpiac és az állami beavatkozás ellen foglaltak állást a kérdéssor kitöltésekor.

Jóval nagyobb volt a progresszív baloldali (piackritikus) válaszadók aránya (32 százalék) a kutatásban. Ők kulturális kérdésekben a nyitottság, a haladás és az elfogadás irányelveit követik, a gazdasági kérdésekben pedig az állami újraelosztást és a piac szabályozását támogatják.

Tehát a felmérés szerint a kormánypártiak fele (49 százalék) gazdasági kérdésekben baloldali (vagyis piackritikus) értéket képvisel. Figyelemreméltó, hogy négy éve még 15 százalékponttal többen is voltak a "baloldali" fideszesek. A kormánypártiak körében 16 százalékponttal több gazdasági centrista van 2022-ben (38 százalék), mint 2018-ban volt. A gazdasági értelemben vett jobboldali (piacpárti) fideszesek aránya ezzel szemben nem változott jelentősen az elmúlt négy évben, 13 százalékról van szó. Hasonló mértékben, 14 százalékponttal csökkent a gazdasági baloldali (piackritikus) válaszadók aránya az ellenzéki szavazók között is. 2018-ban az ellenzékiek 75 százaléka, 2022-ben 61 százalékuk tekinthető baloldali gondolkodásúnak.

Négy éve a DK, az LMP és a Kutyapárt támogatóinak a fideszesekhez hasonló gazdasági világképük volt, 2022-ben azonban már szignifikánsan baloldalibbak lettek ezek a csoportok, mint a kormánypártiak. A Jobbik szavazói négy éve még gazdasági értelemben sokkal baloldalibbak voltak a fideszeseknél, mint most, az MSZP szavazói pedig mindkét időszakban egyértelműen baloldalibbak voltak a kormánypártiaknál. A Momentum támogatói egyik időszakban sem tértek el szignifikánsan a kormánypártiaktól a gazdaságpolitikai bal–jobb pozíciójukat illetően.

A gazdasági bal–jobb kategóriák alapján 2022-ben a magyar társadalom többségében (56 százalékban) baloldali értékrendet vall. Mint említettük, a jobboldali gazdaságpolitikai irány 11 százalékra jellemző, míg minden harmadik válaszadó (32 százalék) centrista álláspontot képvisel gazdasági témákban. (Az elemzésben azokat nevezik centristáknak, akik nem rendelkeznek határozott bal- vagy jobboldali világképpel.)

Gyereknevelés: rend és fegyelem

Balra tolódás figyelhető meg a társadalompolitika terén is 2022-ben a Policy Solutions szerint. Az elmúlt négy évben a társadalmi-kulturális kérdésekben éppen csak nőtt a progresszívek (31-ről 32 százalékra) aránya, a centristáké kicsit jobban (30-ról 33 százalékra). Ezzel szemben a konzervatívok aránya 39 százalékról 35 százalékra csökkent.

A fideszes tábor 42 százaléka társadalmi-kulturális kérdésekben konzervatívnak tekinthető, 37 százaléka pedig a centrumhoz közeli pozíciót képvisel. A kormánypárti tábor mindössze ötöde számít társadalmi kérdésekben progresszívnak. Ezzel szemben az ellenzéki szavazók csaknem fele társadalmi-kulturális kérdésekben egyértelműen progresszív, és további negyedük sorolható be a centrista kategóriába. Meglepő adat, hogy a szélsőjobbos Mi Hazánk szavazói között arányaiban ugyanannyi kulturálisan konzervatív szavazót találunk, mint a fideszesek körében, de több a progresszív náluk, mint a fideszeseknél.

Kiemelkedően népszerűek a konzervatív vélemények a hagyományos családi szerepek esetében: a magyarok 79 százaléka szerint a fegyelem és a rend megtanítása a gyermeknevelés elsődleges célja, 67 százalék szerint akkor jó a világ, ha a férfi a család feje, és 58 százalék szerint egy-egy pofon belefér a gyereknevelésbe.

Kisebbségek, halálbüntetés, abortusz

Bizonyos társadalmi kisebbségek irányába rendkívül elutasító a többség. A magyarok 72 százaléka nem hisz a cigányság beilleszkedésében, és 56 százalék nem tartja elfogadhatónak, hogy Magyarországra más kultúrájú emberek költöznek.

Megosztó a melegek elfogadásának kérdése. A társadalom 49 százaléka elfogadná, míg 46 százalék szégyellné, ha valamelyik családtagja meleg lenne. A kormánypárti szavazók közel kétharmada (60 százalék) gondolkodik így. A Mi Hazánk táborában (57 százalék) is hasonló ez az arány, az ellenzékiek (37 százalék) és a pártnélküliek (33 százalék) körében viszont ez az álláspont nagyjából egyharmados támogatottsággal rendelkezik csak.

A magyarok 50 százaléka visszaállítaná a halálbüntetést, míg 47 százalékuk elutasítja. Nem meglepő módon a Jobbik (59 százalék) és a Mi Hazánk (61 százalék) szavazóinak döntő többsége a kivégzések újbóli bevezetése mellett tenné le a voksát, míg a kormánypártiak 51 százaléka támogatná csak ezt.

Egyértelműen progresszív állásponton van továbbra is a magyarok döntő többsége az abortusz ügyében (80 százalék engedélyezné).

(via Telex)