GKI: Aligha lesz egy számjegyű infláció idén

Pesszimistán látja a magyar gazdaság helyzetét a GKI Gazdaságkutató negyedéves prognózisában. Úgy látják, hogy a GDP 2023-ban fél százalékkal visszaeshet - a kormány 1,5 százalékos növekedéssel számol, a jegybank 0-1,5 százalékossal.

Indoklásuk szerint ndokolja, a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik – emiatt az infláció lassítása és az EU-pénzek megszerzése is késedelmet szenvedhet, ami tetézi a külső bizonytalanságok és a politikai elszigetelődés miatt így is rossz helyzetet – írja összefoglalójában a hvg.hu.

Az orosz-ukrán háború helyzetét az év végére "a legjobb esetben is befagyott konfliktusként" látják.

A magyar gazdaságpolitikánál továbbra is maradnak az ellentmondások: „az egyszerre nyomott fék- és gázpedál”, vagyis az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme „a jövő folytatódó felélésében (az egészségügy, az oktatás, az innováció elhanyagolásában), a gazdasági egyensúly feszültségeit nagyrészt levezető infláció viszonylag magasan ragadásában ölt testet”.

A GKI a fogyasztás tavalyi 6 százalékos bővülése után idén 3 százalékos visszaeséssel számol, de csökkenhet a beruházási ráta is. Összességében az export minimális, 2 százalékos növekedését és az import csökkenését vetítik előre. A munkanélküliséggel kapcsolatban teljesen irreálisnak látják azt a kormányzati tervet, hogy félmillió fővel növekedjen a foglalkoztatás.

A GKI a tervezett 3,9 százaléknál magasabb, 4,7 százalék körüli hiányt valószínűsít. A GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, a tavalyi 72,9 százalék után idén 70 százalék körüli arány várható.

Ami az inflációt illeti, a GKI úgy számol, hogy a tavalyi, átlagosan 14,5 százalékos szint 19 százalékra nőhet. Ez az MNB becslésének a felső határán van (a jegybank 15–19,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel kalkulál), a gazdaságkutató intézet egyben kételkedik abban is, hogy az év végére elérhető az egy számjegyű infláció.