„Köszönjük
A lényeg

GKI: az ország 87 százalékában átlag alatt keresnek

3/05/2022 07:08

| Szerző: Klubrádió

"Az igazi probléma nem a bérek közötti különbség, hanem az, hogy a kistelepüléseken megkereshető átlagbérből alig lehet megélni" – mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója a Klubrádiónak.

Általában döbbenettel olvassuk már évek óta a Központi Statisztikai Hivatal diadalittas felméréseit. A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV adatait felhasználva ellenőrizte a nettó keresetek alakulását a járvány első évében és egészen más számok jöttek ki ahhoz képest, mint amit a KSH szokott közölni, írja a 444.

A GKI szerint 2020-ban az egy főre jutó havi nettó átlagkereset hazánkban 210 585 forint volt (ez 21 százalékkal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, szűkebb körre vonatkozó adat (268 405 forint). Budapesten 276 ezer forintra tehető az átlagkereset, vidéki városokban 204 ezer forint, a falvakban pedig 178 ezer forint ez az érték.

A SPAR megkezdte az online kassza átállást
 
Illusztráció
 
Budapest, 2013. december 20. Online pénztárgép Budapesten. MTI Fotó: Kallos Bea
Fotó: Kallos Bea / MTI
 

 

A GKI szerint amikor 2020-ban a minimálbér nettója 107 ezer forint volt, a 375 településen 120 ezer forint alatt, a települések 31 százalékán 120–160 ezer forint között, 38 százalékán pedig 161–200 ezer forint között volt a nettó kereset, ami azt jelenti, hogy a települések 87 százalékában az országos átlag alatti volt, csak 4 százalékán volt 240 ezer forint felett a havi nettó átlagkereset.

A legmagasabb keresetűek a fővárosban a II. és a XII. kerületben, Telkin és Nagykovácsiban laktak. A keresetek szintje jóval átlag alatti Szabolcs-Szatmár-Beregben (163 ezer forint), Békésben (173 ezer forint), illetve Nógrádban (175 ezer forint), írja a 444.hu.

2022. május 03. A lényeg - 22.05.03. Molnár László
01:00
00:00
 

"Az igazi probléma nem a bérek közötti különbség, hanem az, hogy a kistelepüléseken megkereshető átlagbérből alig lehet megélni" – mondta a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója a Klubrádiónak. Molnár László szerint ebből az is következik, hogy az uniós források felhasználásával felzárkóztatni a leszakadó megyéket.