Gulyás: Ennél jobb ellenzéket nem kívánhat magának a Fidesz

2022. április 26-án, közel négy héttel az ellenzék számára megrendítő vereséggel záruló parlamenti választás után a kampányban szövetséges pártok létrehoztak egy csoportot a Signal nevű kommunikációs csatornán. A csoport összetétele vegyes volt, akadtak köztük ismertebb politikusok – mint például Arató Gergely DK-s parlamenti képviselő –, de többségében olyan háttéremberek érkeztek a pártokból, akik ritkán szerepelnek a nyilvánosság előtt. A Signal-csoport a „választási kárbecslő” nevet kapta, és egyike volt annak a kevés közös ellenzéki próbálkozásnak, amely azt célozta, hogy kielemezzék a számukra lesújtó eredmény okait, és levonják belőle a tanulságokat – írja elemzése hosszú felvezetésében a Direkt36.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy zártkörű tanácskozáson még tavaly egy résztvevő szerint azt mondta: "legyünk őszinték, a mostaninál jobb ellenzéket nem nagyon kívánhatunk magunknak".

A Direkt36 hosszabb cikkben vizsgálta meg, hogy miért nem képesek fogást találni a Fideszen a legutóbbi választáson szövetségben induló pártok.

A választási kárbecslő munkája azonban lényegében még az előtt befejeződött, hogy komolyan elkezdődött volna. A személyes találkozók a résztvevők szerint leginkább terápiás jellegűek voltak, a Signal-csoportban pedig olyan témák kerültek szóba, hogy az egyik párt képviselője covidos lett, a másik pedig megy majd szerepelni az ATV-be. Május 17-én Agócs Ádám, az MSZP elemzésekkel foglalkozó szakembere küldte a csoportba az utolsó üzenetet, amely úgy szólt, hogy "írjatok majd", de erre már nem válaszolt senki.

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára tavaly szeptember 15-ére hívott össze szűk körű találkozót Bodnár Zoltán korábbi MNB-alelnök otthonába – számolt be a tényfeltáró portál. A meghívottak között volt Vásárhelyi Mária szociológus, Lakner Zoltán, a Jelen közéleti hetilap főszerkesztője, Győrffy Dóra közgazdász, Bruck András író, Bruck Gábor kampányszakértő és Kuncze Gábor volt SZDSZ-es belügyminiszter. Gyurcsányék elmondták, hogy másnap a nyilvánosság elé lépnek azzal, hogy árnyékkormányt alakítanak. Az MSZP-t pedig nem létező pártként kezelik.

A  párt ezt követően arra fókuszált, hogy minél több politikust átcsábítsanak a többiektől.

A DK Baranyit is megkérdezte

Baranyi Krisztinától, a IX. kerület független polgármesterétől tavasszal a DK egyik fővárosi politikusa kérdezte meg: „Kriszta, te nem akarsz főpolgármester lenni?”

Baranyi jelezte, hogy nincs ilyen szándéka, de pár héttel később ismét érdeklődött nála a DK, hogy nem gondolta-e meg magát. A polgármester ekkor ismét jelezte, hogy nem érdekli a dolog.

Nem Baranyi volt az egyetlen politikus vagy közéleti szereplő, akit a DK megkörnyékezett a főpolgármester-jelöltség ötletével.

Az egyik nyilatkozó ellenzéki politikus szerint neki Gyurcsány beszélt arról, hogy több jelölt is van a fejükben, és közülük név szerint Somogyi Zoltán politikai tanácsadót, a Political Capital elemzőintézet egyik alapítóját említette. Más források és a nyilvánosságban is megjelent információk szerint a pártban szóba került Bősz Anett, a DK által támogatott főpolgármester-helyettes és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármester neve is.

Gyurcsány egy ellenzéki politikussal nemrégiben folytatott privát beszélgetésében egyértelműen megfogalmazta Karácsonnyal szembeni kritikáját. Amikor a politikus megkérdezte tőle, hogy miért áll bele Karácsonyba, azt válaszolta: "Aranypofám, azért, mert megvolt a lehetősége, hogy megszervezze az ellenzéket. Elszalasztotta."

A régóta meglévő feszültségek ellenére Karácsony egyik közeli munkatársa szerint egyébként most nyugodt a viszonyuk a DK-val – állítja a portál. A forrás szerint ennek oka, hogy Karácsony csak Budapestre és az önkormányzatokra fókuszál, az európai parlamenti kampánnyal pedig nem foglalkozik. Már 2019-ben is volt ehhez hasonló megállapodás Karácsony és Gyurcsány között, és a forrás szerint „most is van ilyen igény a DK részéről”. Erről most közvetítők útján egyeztetett a két politikai vezető.

A kispártok helyezkedése

A Párbeszéd támogatottsága 2 százalék körül van, így ha mandátumot akarnak szerezni a jövő évi európai parlamenti választáson, az jelen állás szerint csak akkor lehetséges, ha összefognak más párttal, és közös listát állítanak.

Tavaly év végén a párbeszédes Karácsony Gergely tárgyalást is kezdeményezett erről a Momentum elnökével, Gelencsér Ferenccel – olvasható a cikkben. Decemberi és januári találkozójukon a közös EP-lista ötletét vetette fel. A főpolgármester azzal érvelt az ötlet mellett Gelencsérnek, hogy a pártjaik szavazói gyakran másodlagos preferenciaként egymást jelölik meg, így „két kisebb, européerebb” párt listája sikeresen szerepelhet.

Ezek a tárgyalások megrekedtek, de a Párbeszéd újabban amúgy is inkább az LMP felé tapogatózott. Több párbeszédes politikus szerint az utóbbi időben már az lett a prioritás, hogy az LMP-vel hozzanak össze együttműködést a közös EP-indulásról.

Baranyi kemény véleménye

Az ellenzéki oldalon is vannak, akik szerint ezért a pártok elsősorban magukat okolhatják. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint például a korábban szövetséges ellenzéki pártok közül senki nem akar építkezni, csak a pozíciók érdeklik őket.

Az ellenzék szlogenje lehetne, hogy párbeszéd a mandátumokért. A pártvezetők nem tárgyalnak másról egymással, mint a pozíciókról. Nem a víziókról vagy a programról beszélnek, hanem felügyelőbizottsági meg külső bizottsági helyekről.