Gulyás szerint aki kitalálta a "brüsszeli szankciókat", az Oroszország legjobb barátja

A Weltwoche a Gulyás Gergellyel folytatott beszélgetésről csütörtökön megjelent összeállításban kiemelte, hogy az európai sajtó és a brüsszeli politikusok ismét élesen bírálják Magyarországot, ezúttal az ukrajnai háborúban tanúsított magatartása miatt, amivel kapcsolatban a miniszter azt hangsúlyozta, hogy Magyarország nem Vlagyimir Putyin orosz elnök „trójai falova”.

Az ilyen vádaskodás „a legrosszabb fajta propaganda” – húzta alá Gulyás Gergely, rámutatva, hogy Magyarország ugyanúgy egyértelműen elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, mint az EU többi tagállama, és a második világháború utáni történelmének „legnagyobb humanitárius segélyét” nyújtotta Ukrajnának és a Magyarországra menekült 1,2 millió ukránnak.

Magyarország az EU keretében pénzügyileg is támogatja Ukrajnát, és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat is. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Nyugat nem folytathatja az eddigi politikáját – ismételte meg a Fidesz politikusa a kormány álláspontját, hozzátéve, hogy szerinte az EU nem az oroszoknak ártott a szankciókkal, hanem saját magának, különösen az energiaszektorban.

„Oroszország idén kétszer annyit keresett, mint tavaly. Azt is mondhatnánk, hogy bárki is találta ki ezeket a szankciókat, az Oroszország legjobb barátja” – fogalmazott Gulyás Gergely, aki tehát úgy látja, hogy a szankciókkal a Nyugat hozzájárul az orosz agresszió finanszírozásához. Hozzátette, hogy sürgősen „európai vitát” kell indítani arról, hogy az EU milyen politikát folytasson az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Mint mondta, intelligens szankciókra van szükség, „amelyek Oroszországnak ártanak, nem Európának”.

Úgy értékelt: Magyarország inkább közvetítő, és nem agresszív politikát folytat Oroszországgal, aminek legfőbb oka a függőség az orosz energiaszállításoktól. Magyarország a földgáz-, és kőolajfogyasztásának 90 százalékát fedezi orosz importból, így „a magyar gazdaság és társadalom idén és jövőre sem működhet orosz gáz és olaj nélkül”. Ez azt is jelenti, hogy a Magyarországon nagy beruházásokat végrehajtó svájci, osztrák vagy német cégek sem tudnának orosz gáz nélkül termelni.

Az ukrajnai fegyverszállításokat elutasító magyar kormányálláspontot indokolva rámutatott, hogy csak a Kárpátokon keresztül lehetne fegyvereket szállítani, és ezzel olyan területen fenyegetne az orosz támadás veszélye, ahol az ukrajnai magyar kisebbség él. Így különösen fontos „magyar érdek, hogy Kárpátalja kimaradjon a háborúból” – mondta a miniszter, amikor a svájci újságíró az 1956-os magyar történelmi példára hivatkozva megkérdezte tőle, hogy nem kellene-e támogatnia Budapestnek Kijevet az oroszok elleni harcban. 

Az ukránok „a hazájukért harcolnak” és „hősies küzdelmet vívnak”, amit Magyarország igen nagyra értékel, ugyanakkor van egy még fontosabb érték, amelyről nem szabad megfeledkezni – tette hozzá, kiemelve, hogy „egy atomhatalom ellen vívott háború óriási veszélyt rejt magában, nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára”.

Ezért mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető leggyorsabban létrejöhessen a tűzszünet – mondta Gulyás Gergely, megismételve azt a sokszor hangoztatott szempontot is, hogy a magyar kormány az „azonnali béke” pártján áll.

(forrás: MTI/hvg.hu, kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi)