Gyors növekedéssel, de nagy hiánnyal számol a kormány a 2022-es költségvetésben

Az idei 4 százalék után 2022-re 5,2 százalékos GDP növekedéssel számol a kormány a jövő évi költségvetés tervezetében, amelyet kedd délelőtt ismertetett Varga Mihály. 

A gyors növekedés mellett is viszonylag nagy hiánycéllal, a GDP 5,9 százalékának megfelelő, 3152 milliárd forintos költségvetési deficittel számol a Pénzügyminisztérium.

MTI/Mónus Márton

 

 

Varga Mihály erről azt mondta, hogy az Európai Unió még 2022-ben is engedi a tagállamoknak, hogy eltérjenek a 3 százalékos deficitszabálytól, a kormány legfontosabb gazdaságpolitikai céljaihoz pedig ki szeretné használni ezt a költségvetési mozgásteret. A Portfolio.hu cikke megjegyzi, hogy a kormány eddig lényegesen kisebb deficittel számolt 2022-re, a tavaly elfogadott 2021-es költségvetésben például mindössze 2 százalékos hiánnyal terveztek Vargáék. A miniszter szerint a 2022-es költségvetés négy legfontosabb pillére továbbra is a munkahelyteremtés, a családok támogatása, az adócsökkentés és a beruházások ösztönzése. A jövő évi büdzsé fontos célja emellett a gazdaság járvány utáni újraindítása, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének folytatása és a 25 évnél fiatalabbnak szja-mentességének bevezetése. Más adócsökkentéseket is tervez a kormány, a 6 éves bérmegállapodás értelmében például két százalékponttal kell csökkenteni a szociális hozzájárulási adót. 

A gazdaság újraindítására 7308 milliárd forinttal számol a kormány. 2022-ben is elkülönített egy jelentősebb összeget, 3620 milliárd forintot az Egészségbiztosítási és Járvány elleni Védekezési alapba, ezzel biztosítja a járványügyi kiadásokat, ha még jövőre is lenne ilyenre szükség. Az egészségügyre 2558 milliárd forintot tervez költeni a kormány jövőre, 269 milliárd forinttal többet, mint az idén. Uniós fejlesztésekre 3001 milliárd forinttal számol a kormány, ennek része az a 405 milliárd forint, amit a kormány reményei szerint jövőre a Helyreállítási Alapból le lehet majd hívni.

A költségvetés tervezetében jól látszik az egyetemi modellváltás is. A nem állami felsőoktatási intézmények támogatására jövőre 172,48 milliárd forintot különít el a kormány, az állami fenntartású egyetemekre és főiskolákra pedig 76,33 milliárd forintot. Az idei költségvetésben ez az arány még egész máshogy néz ki: 464,1 milliárd forint jut az állami intézményeknek és 59, 1 milliárd a magánegyetemek támogatására. Ez persze érthető, hiszen jövőre már jóval több egyetemet szervez ki a kormány fideszes káderek vezette alapítványokhoz.

Összességében viszont a tervezet alapján úgy tűnik, hogy a kormány jövőre kevesebb mint fele akkora összeget tervez az állami és alapítványi fenntartású felsőoktatásra költeni, mint az idén. Bár a kormány szeretné kihasználni a nagyobb költségvetési mozgásteret, az államadósság rátáját csökkenteni szeretnék, ha nem is nagyon jelentősen. Tavaly év végén rég nem látott szinten volt az adósságráta, a GDP 80,4 százalékának felelt meg. Ezt idén 79,9, jövőre 79,3 százalékra szeretné csökkenteni a kormány. A költségvetés tervezete 3 százalékos inflációval számol jövőre. 

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a költségvetés tervezetét bemutató sajtótájékoztatón azt mondta, az Országgyűlés június közepéig, 11-én vagy 14-én el is fogadhatja a javaslatot. 

(Forrás: 444.hu)