„Zajlik
A lényeg

Hernádi Zsolt nekiment a kormánynak a különadók miatt

21/07/2024 13:35

| Szerző: Klubrádió

Hova lett a kiszámítható adórendszer? – kérdezi a Mol-vezér véleménycikkében, akire a cssengőfrászt hozza a különadó fenntartása.

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója a kormányközeli KESMÁ-hoz tartozó Mandineren megjelentetett véleménycikkben kelt ki a kormány különadói ellen.

"Karl Marx szerint minden profit extraprofit. Nem gondoltam volna, hogy valaha marxista bonmot jut eszembe a hazai gazdaságról, de a különadó porondon tartása a csengőfrászt hozta rám" 

– kezdte az írást, majd gyorsan leszögezte, bár az adózástól senki nem boldog, önmagában nincsen baja azzal, hogy be kell adni a közösbe.

A Mol-vezér szerint azonban most "megszaladtunk": 

Kiskereskedelmi, tranzakciós, devizaváltási, bank-, gyógyszergyártói, extraprofitadó és a többi. Se szeri se száma a különadóknak. Tizennégy olyan adónem van, ami az utóbbi két évben jött létre. Hova lett a kiszámítható adórendszer?

– tette fel a kérdést.

A Mol és a Lukoil vezetői folytattak megbeszélést Budapesten
 
 Hernádi Zsolt sajtótájékoztatót tart 2019. október 29-én. Fotó:
MTI/Kovács Tamás
 

Hernádi az Amerikai­–Magyar Kereskedelmi Kamara által kiadott friss elemzésére hivatkozva megemlíti, hogy 2010 után jól teljesített az adórendszer, az elmúlt évek válságaiban pedig "egy nemzet fogott össze a károk enyhítéséért". Ugyanakkor mostmár vissza kellene állni szerinte a "normalitásba".

Számítása szerint a legnagyobb hazai cégek, az OTP, az MBH, a Richter, a Telekom, a 4iG és a Mol közel 800 milliárd forint különadót fizetett az elmúlt két évben.

Hernádi attól tart, hogy a különadók olyanok lesznek, "mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok".

A Mol-vezér szerint nincs olyan adó ami ne épülne be az árakba. Az inflációt – ahogy Hernádi fogalmaz "a háborús árakat" pedig nem a cégek, hanem a háború és az arra adott politikai válaszok idézték elő. Szerinte a kiszámíthatatlan adókörnyezetben a befektetők sem tudnak tervezni, pedig egy ipari fejlesztés esetében például 5-7 évre előre kellene látni – sokszor ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy egyáltalán pénzt kezdjen termelni.

Egyszerre nem lehet agyonadóztatni és elvárni, hogy növekedjen a termelés – summázott Hernádi.