Jávor Benedek: Szorul a hurok Paks2 körül
24/11/2022 19:29
| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk
Az osztrák környezetvédelmi hatóság új jelentése szerint Paks2 olyan törésvonal fölé lett tervezve, amely egy esetleges földrengés esetén veszélybe sodorná az atomerőművet és a környezetét is. Az osztrákok szerint ezért itt nem szabadna erőművet létesíteni. Mindeközben Szijjártó Péter már szinte havonta tárgyal valamilyen orosz atomipari illetékessel. Legutóbb Szocsiban vett részt egy atomipari konferencián, ahol biztosította a Roszatom elnökét, hogy most már aztán tényleg felépítik az új atomerőművet. Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő, a Fővárosi Önkormányzat brüsszeli irodájának vezetője arról beszélt a Megbeszéljük című műsorban, hogy Magyarország könnyen magára maradhat az energiapiacon orosz energiafüggősége miatt.
Az osztrák fél független tanulmányokra alapozva azt állítja, hogy a telephelyen egy olyan aktív törésvonal húzódik, amelyek felszínre kifutó elmozdulásokat tudnak okozni – mondta Jávor Benedek. Hozzátette, a törésvonalak az osztrák tanulmány szerint 30-40 centiméteres nagyságrendűek, tehát nem azt kell gondolni, hogy itt méteres repedések nyílnak a földben, de mindenféle egyéb következményekkel, esetleges talajfolyósodással valóban az atomerőművet kockáztathatja, illetve veszélybe sodorhatja azt.
Jávor Benedek azt mondta, ezeknek a szeizmológiai kockázatoknak a súlyát a magyar fél folyamatosan kisebbíteni próbálja. Korábban azt állították, hogy nincs törésvonal, aztán azt mondták, hogy van törésvonal, de az nem fut ki a felszínre. Legutóbb Aszódi Attila azt nyilatkozta, hogy van törésvonal, ki is fut a felszínen, de technikailag meg tudják oldani, hogy ez ne ártson az atomerőműnek.
Ugyanakkor a magyar és az orosz jog, illetve a nemzetközi ajánlások is tételesen és egyértelműen kizárják atomerőmű engedélyezését ilyen területen – mondta a volt európai parlamenti képviselő. Nem az a kérdés, hogy van-e ötlet valamilyen technikai, műszaki megoldással, hanem az, hogy jogilag vélhetőleg nem lenne szabad, tette hozzá.
Természetesen mindig ott van a kormány arzenáljában a törvénymódosítás lehetősége, ugyanakkor visszamenőlegesen nincsen hatálya ezeknek a jogszabályoknak, tehát az egyéni engedély kiadásánál a kiadáskori jogszabályokat kell figyelembe venni – mondta Jávor. Hozzátette, bár Paks ügyében az Európai Bizottság sok gyanús és piszkos kis alkut kötött a magyar kormánnyal, de pont a nukleáris biztonság kérdésében, illetve a hatóság hatásköreinek a csökkentése ügyében eddig elég keményen felléptek a magyar kormánnyal szemben.
Jávor szerint volt már kísérlet arra a magyar kormány részéről, hogy felülírja az Országos Atomenergia Hivatal döntéseit, de ezt villámtempóban visszacsináltatta a kormánnyal a Bizottság. Egy olyan jogszabály-módosítás, amelyik a nemzetközi ajánlásokkal szemben lehetővé tenné atomerőmű létesítését a magyar jogban egy ilyen telephelyen is, az várhatóan azért némi szemöldökráncolásnál jóval többet hozna magával. Tehát a törvény-módosítás eltörlését követelné a Bizottság, amely éppen meglehetősen harapós kedvében van Magyarországgal kapcsolatban. Jávor szerint ez egy olyan vonal, amit hogyha átlép a magyar kormány, akkor az eddigieknél sokkal keményebb ellenállásra számíthat.
A Fővárosi Önkormányzat brüsszeli irodájának vezetője szerint, hogy lesz-e Paks2 vagy sem, az nem azon múlik, hogy Szijjártó Péter hányszor fog a rossz atommal találkozni, vagy hányszor nyalja körbe a különböző orosz nukleáris ipari rendezvényeket. Paks bővítésére jelenleg a legnagyobb veszélyt Oroszország ukrajnai agressziója jelenti és az ebből fakadó európai szankciós rezsim. Hozzátette, már korábban voltak olyan szankciós intézkedések, amelyek veszélybe sodorták Paks2-t, például az acéláru behozatalának a tilalma, amiről csak az utolsó pillanatban sikerült mentességet kapni Magyarországnak a nukleáris beruházások esetében. Ugyanakkor intenzíven tárgyalják a következő a 9. EU-s szankciós csomagot, és nagyon erős az elvárás a tagállamok egy jelentős része felől, hogy ebben a szankciós csomagban az orosz nukleáris ipari konglomerátumot is érintsék a szankciók – mondta Jávor. Azt is említette, korábban az EU-s országok ezt nem szorgalmazták annyira, mert több orosz fűtőelemmel működő atomerőmű üzemel a tagállamok területén, Csehországban, Szlovákiában, Finnországban, és nyilván először meg kellett találni a módját annak, hogyha az orosz fűtőelemszállítások leállnak a működő erőművekben, akkor is lehessen biztosítani azok további működését.
Jávor szerint a többi érintett tagállam intenzív tárgyalásokat folytat európai és amerikai cégekkel is, hogy hogyan lehet biztosítani ezeknek az atomerőműveknek a fűtőelem-ellátását. Hozzáette, ilyen hírek Magyarországgal kapcsolatban nincsenek, tehát pont ugyanazt csinálják, amit az olaj és gáz esetében: végsőkig ragaszkodik az orosz ellátáshoz ahelyett, hogy az orosz ellátás alternatíváit keresnénk. Jávor szerint ez borzasztóan kockázatos lépés, mivel, hogyha akár a gázban vagy olajban nem is feltétlenül a szankciók, de az orosz fő maga leállítja a szállítást, akkor is megszűnhet ez az ellátás, és ez egy óriási kockázat az ország számára.
Jávor azt mondta, nukleáris területen ugyanezt a kockázatot építi fel a magyar kormány: nem is keresi az alternatív megoldását az orosz fűtőelemszállításoknak. Ha adott esetben a többi ország eljut arra a pontra, hogy most szankcionálják az orosz nukleáris ipart, akkor Magyarország teljesen egyedül marad úgy, hogy továbbra is adott esetben szankció alá kerülő fűtőelemektől függ energetikailag nagyon nagy mértékben. Azóta, hogy a finn kormány leállította a finnországi Roszatom által végzett atomerőmű építést, azóta egyedül Magyarországon folyik orosz részvétellel nukleáris beruházás, tehát egy ilyen szankció, ami az orosz nukleáris ipar új beruházásait érintené, az ráadásul Magyarországon kívül senkinek nem fájna – nyilatkozta Jávor. Ugyanakkor Oroszország számára egy érzékeny veszteség, hogy az orosz nukleáris ipar nemzetközi elfogadottságát is jelentősen tudnák csökkenteni, és gyakorlatilag lehetetlenné tenni, hogy egy referenciaerőművet tudjanak építeni az Európai Unió területén, tette hozzá.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2022. november 24., csütörtök 17:15
Riporter: Bolgár György