Jogállamisági eljárás: az EU az előző pénzügyi ciklus magyar költéseit is vizsgálhatja

Magyarország igazságügyi minisztere, Varga Judit képviselte kedden a magyar kormányt az Általános Ügyek Tanácsának ülésén, ahol a magyar jogállamiság is téma volt – számolt be az EUrologus. Az ülés célja viszont nem kizárólag a magyar kormány meghallgatása volt, összesen öt európai uniós tagállam (hazánk mellett Luxemburg, Hollandia, Málta és Ausztria) jogállamisági helyzetét vitatták meg a tagállamok miniszterei az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentésére reflektálva.

A 2022-es jogállamisági jelentéssel kapcsolatos kommunikáció a magyar kormány és az Európai Bizottság között a választásokra tekintettel eddig szünetelt. Az igazságügyért felelős európai biztos, Didier Reynders közölte: Magyarországtól azt a garanciát kapták, hogy 2022-ben újrakezdik a megbeszéléseket. A belga politikus szavaiból kiderült – írják a cikkben –, hogy Magyarország a többi jelen lévő tagállammal ellentétben nem mutatott hajlandóságot arra, hogy megoldja az előző jogállamisági jelentésben felvetett problémákat.

Az európai biztos Magyarországgal kapcsolatban kritizálta az igazságügyi rendszert, a korrupció elleni harcot, a média függetlenségét és a fékek és ellensúlyok rendszerét. Reynders mind a négy ma meghallgatott másik tagállamban jelentős javulásokról, vagy legalábbis pozitív tendenciákról számolt be az őket érintő jogállamisági kérdésekben. Ellenben Magyarország esetében ezt nem tehette meg. Ez nem meglepő, hiszen Varga Judit már a megbeszélésre érkezésekor adott sajtónyilatkozatban vitatta, hogy ezek a problémák egyáltalán fennállnak.

Miközben azonban Varga Judit a kétharmados többségről és a választók akaratáról beszélt, Reynders – a kormány által gyermekvédelminek nevezett törvényt hozva fel példaként – a sajtótájékoztatón megjegyezte: a többség nem azt jelenti, hogy nem kellene megvédeni a kisebbséget.

Egy másik kérdésben viszont kellemetlen meglepetés érhette Varga Juditot – hívják fel a figyelmet. Míg a magyar igazságügyi miniszter szerint a nemrég a kormány ellen megindított jogállamisági mechanizmus, amely az EU-s források megvonását eredményezheti, kizárólag az új, 2021–2027-es költségvetési ciklus forrásaira vonatkozik, Reynders nem osztotta ezt a nézetet. Varga érvelése szerint Magyarországon nem lehet vizsgálni az új ciklus forrásainak szabálytalan elköltését, mivel azokból az ország még nem is kapott, az európai biztos szerint 2021. január 1-től minden EU-s forrás elköltése, beleértve az előző költségvetési ciklus forrásait is, vizsgálható. Ez rossz hír a magyar kormánynak, ugyanis így jóval több visszaélésgyanús esetre kell majd magyarázatot adniuk.

Kitértek arra is, hogy a magyar kormányra jóval szigorúbb meghallgatás is vár majd jogállamisági kérdésben az Általános Ügyek Tanácsában május 30-án. Ekkor tartják meg ugyanis a 7-es cikkely szerinti meghallgatást, amely csak és kizárólag a magyar jogállamisággal foglalkozik majd. Varga Judit szerint az Európai Bizottság jogállamisági jelentése nem előremutató, a megállapításokat pedig Magyarország és Lengyelország esetében kettős mérce jellemzi.

(Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila)