Jogellenesen tartottak fogva a tranzitzónában egy iráni keresztény menekültet, jóvátétel jár neki

Bár a tranzitzónákat 2020 májusában felszámolták, számos Röszkén és Tompán jogellenesen fogva tartott ember panaszát tárgyalja még a strasbourgi bíróság. Egyikük ügyében hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön.

A Helsinki Bizottság tájékoztatása szerint a 36 éves férfi 2018 szeptemberében szabályosan lépett be magyar területre, a röszkei tranzitzónába. Ott kért menedéket, amit rutinszerűen, érdemi vizsgálat nélkül utasított el a hazai menekültügyi hatóság, mondván, Szerbia menekültügyi szempontból biztonságos helynek számít, tehát Magyarországon nem jogosult védelmet kapni.

A hazájában vallási meggyőződése, kereszténysége miatt üldözött férfit 379 napon át tartották fogva a tranzitzónában. Ebből fél évig úgy kellett raboskodnia az idegenrendészeti körleten, hogy senkivel, még az ENSZ embereivel sem találkozhatott, sejtése sem lehetett arról, meddig tartják fogva. A cikkben felhívták a figyelmet arra, hogy a férfi semmi törvénybe ütközőt nem követett el, csak üldözöttként védelmet kért a magyar államtól, és még éheztették is. Három nap után azért kaphatott enni, mert a Magyar Helsinki Bizottság kérelme nyomán a strasbourgi bíróság erre utasította a hatóságokat. 

Ahogy sokan a tranzitzónákban jogellenesen fogva tartott menedékkérők közül, ő is az Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtott be panaszt. Öt és fél év után született meg az ítélet. A strasbourgi bíróság megállapította a jogsértést a jogellenes fogvatartás miatt. A fentiek mellett azt is fontos körülményként értékelték, hogy a hazai jogrendszer semmiféle hatékony jogorvoslatot nem biztosított a határozatlan időre szabadságuktól elvont embereknek, fogva tartásuk ellen nem fordulhattak bírósághoz. Mint már többször, a strasbourgi bíróság most is megállapította, hogy „a hazai jog […] nem biztosította a kérelmező számára a lehetőséget, hogy megtámadja fogva tartásának jogszerűségét és időtartamát”.

„A Magyar Helsinki Bizottság immáron a 105. strasbourgi ügyét nyeri meg, ezekből pedig ez a tizennyolcadik olyan, amelyikben a tranzitzónás fogvatartások kirívóan jogsértő gyakorlatát ítélte el az Emberi Jogok Európai Bírósága. (...) Nem lehet elfelejteni azt sem, hogy a tranzitzónákat ugyan bezárták, de az állam a déli határon máig nem hagyott fel a tömeges jogsértésekkel. Jelenleg is töretlen hatósági gyakorlat ugyanis a Szerbiába történő visszakényszerítéseké, noha azt a strasbourgi bíróság mellett az Európai Unió Bírósága is elítélte már 2020-ban” – értékelte az Győző Gábor, aki a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjeként képviselte a keresztény menekültet a strasbourgi eljárásban.

(Kiemelt kép: MTI)