Káslerék olyan adatokat titkoltak, amik emberéleteket menthettek volna meg
25/04/2022 07:52
Miután a Magyar Tudományos Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma együttműködési megállapodást írt alá a Covid-19-járvánnyal kapcsolatos adatok, tapasztalatok tudományos feldolgozásáról, kiderült, hogy az operatív törzs már korábban életre hívott egy Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoportot, de ennek még a létezéséről sem sokan tudtak. Nemhogy a bizottság napirendje, jegyzőkönyvei nem voltak nyilvánosak, "abszurd módon még azt sem lehet tudni, hogy kik a tagjai a csoportnak" - írja a 24.hu.
Az MTA közleményéből aztán kiderült, hogy az elnök Kásler Miklós mellett Kiss Zoltán, aki a Pécsi Tudományegyetem orvosa, emellett egy profitorientált gyógyszercég alkalmazottja is tagja a testületnek. Az is kiderült, hogy készültek összehasonlító elemzések a pandémia alatt, ami "örvendetes, ugyanakkor az ötödik hullám végén kicsit késői fejlemény, ennek ugyanis a járvány kezdetén neki kellett volna állni, és folyamatosan közölni az elért, létfontosságú eredményeket – ahogy tették sok más európai országban is" - írja a 24.hu. A kutatások közül kettőt tettek közzé szaklapban: a Magyar Bőrgyógyászati és Venerológiai (azaz nemigyógyászati) Szemlében, illetve a Magyar Belorvosi Archívumban.
Itthon gyakorlatilag semmilyen adat nem volt elérhető, a napi adatközlések a lehető legminimálisabb információt adják meg, azt is a lehető legnehezebben kezelhető formában, írja a lap, amelynek Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa azt mondta, "én egy óriási kihagyott lehetőséget látok ebben az egészben". Szerinte ezt a járványhullámok közepén kellett volna kommunikálni, az eredményekkel jó néhány embert meg lehetett volna győzni az oltások hatásosságáról.
"Továbbra sem értem, hogy ebből miért kell titkot csinálni, pláne, ha jó kutatásokról van szó, de amit végképp nem értek, hogy miért hónapokkal, negyedévekkel az események után jelennek meg ezek, egy olyan helyzetben, ahol hetek is számítottak volna annak idején" – ezt Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense mondta. Szerinte ha ezeket az adatokat a járványhullámok közben közlik, az sokat segített volna.
"Már csak azért is, mert az emberek látták volna, hogy vannak magyar adatok, nem a levegőbe beszélünk. Ezekkel az adatokkal konkrétan életeket lehetett volna és lehet még megmenteni" – mondta Kemenesi.
- Kiderült például, hogy a magyar halálozási adatok nem rosszabbak a V4-eknél, "sőt Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is magasabbak a számok, mint itthon".
- Az is, hogy a két oltás nagy védelmet jelentett: két, azonos hosszúságú, 54 napos időszakot tekintve a koronavírus-fertőzés mellett fellépő halálozás kockázata a teljes, 15 évnél idősebb magyar populációban 55 százalékkal kisebb volt az omikron hullám során, mint a delta hullámban. A delta hullám során a két oltással rendelkezők csoportjában a halálozás esélye 83 százalékkal kisebb volt, mint az oltatlanok között, állapították meg.
- Ugyanakkor a harmadik oltás ezt a védettséget tovább, 96 százalékra emelte, még a legidősebb korosztályban, a 85 év felettiekben is 90 százalék felett volt a három vakcina nyújtotta védelem, írja a 24.hu.
Kásler Miklós tárcája azzal is bekerült a hírekbe, hogy nem akarják elmondani, hogy a korrupciógyanús körülmények között vásárolt lélegeztetőgépeket, amelyben a malájziai rendőrség a magyar kormány távol-keleti partnerét már letartóztatta, mennyiért és kinek adta tovább a magyar kormány.