Kiakadt az Ügyészség az uniós jelentéstevőre
9/10/2024 16:52
| Szerző: Klubrádió
Magyarországon az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el – közölte a Legfőbb Ügyészség annak kapcsán, hogy az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevője, Tineke Strik nem konzultált a tegnapi sajtótájékoztatója előtt az ügyészséggel viszont a közösségi oldalán már a magyarországi látogatása előtt leírta, hogy szerinte mit fog itt tapasztalni.
A jelentéstevő véleménye szerint a legfőbb főügyész nem független Magyarországon
Ezzel szemben tény, hogy a magyar ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem utasíthatja a legfőbb ügyészt - áll a közleményben. Mint írják: független, illetve a parlament felé beszámolási kötelezettséggel bíró ügyészi szervezet működik az Európai Unióban Magyarországon kívül például Szlovákiában, Finnországban és Portugáliában is. A francia és a német ügyészi szervezeti modell pedig – amellett, hogy az igazságügyi miniszter utasíthatja és Franciaországban vissza is hívhatja az ügyészeket – erősen hierarchizált. Ez utóbbi ellen az uniós szervek nem emeltek kifogást. A magyar legfőbb ügyész egyedi ügyben utasítást nem ad – írták közleményükben. Olyan jogköre sincs, mint pl. a szlovák legfőbb ügyésznek, aki saját hatáskörben bármilyen ügyben folyó eljárást indokolás nélkül megszüntethet
A jelentéstevő véleménye szerint Magyarország az egyik legkorruptabb állam az EU-ban – ezt a Klubrádiónak adott interjúban is állította.
Az ügyészség szerint ezzel szemben az Európai Unió közvélemény kutató szervezete, az Eurobarometer 2023-as felmérése szerint a megkérdezettek esetében nagy különbséget mutat aközött, hogy mit gondolnak arról, mennyire elterjedt a korrupció hazánkban (88 % válaszolt akként, hogy elterjedt) és aközött, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben. Ez utóbbi kérdésre 22%-a válaszolt igennel, amely eredmény az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, és két százalékponttal jobb az uniós átlagnál.
Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja: 9% válaszolt akként, hogy igen. Az ügyészség hatáskörébe ezen 9 % tartozik. A magyar ügyészség a rendelkezésére álló eszközökkel maga is fellép a korrupció ellen és minden esetben, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, vádat emel. A korrupciós bűncselekménnyel érintett regisztrált elkövetők számát vizsgálva megállapítható, hogy a magyarországi korrupciós helyzet viszonylag állandó – hangoztatták.
Képtelen állításnak tartja az ügyészség azt is, hogy
a jelentéstevő véleménye szerint Magyarországon teljes büntetlenséget élveznek az elkövetők, illetve az ügyészi hivatalnál eltűnnek az ügyek.
A magyar ügyészség, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, minden esetben vádat emel – jelentették ki. egyúttal elvárják a jelentéstevőtől, hogy konkrét példával álljon elő.
Ide kapcsolódik az uniós elvárásoknak megfelelő új jogintézmény a kiegészítő pótmagánvád eddigi tapasztalatai. Az eljárás lehetővé teszi, hogy egyes kiemelt – így például korrupciós – bűncselekmények esetében bárki a bírósághoz forduljon felülbírálati indítvánnyal, ha az ügyben feljelentés elutasítás vagy megszüntető határozat született. 2023-ban 35 esetben éltek a jogosultak ezzel a jogukkal. A bíróság 5 esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak – áll a közleményben. Kiemelték, hogy ismételt felülbírálati indítvány benyújtására már csak egy esetben került sor, amit a bíróság elutasított. Kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt pedig egyetlen esetben sem nyújtottak be.