Krausz Ferenc: A Nobel-díj visszajelzés a politika irányába is

Krausz Ferenc két társával, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva megkapta az idei fizikai Nobel-díjat az ultrarövid időtartamú fényimpulzusokkal való kutatási eredményeiért.

Elmondta, nagyon meglepte az elismerés, annak ellenére is, hogy a Nobel Alapítvány néhány héttel ezelőtt szervezett egy Nobel-szimpóziumot az attoszekundumos fizika témája köré, ami általában azt üzeni, hogy a szakterület elérte a Bizottság ingerküszöbét. Ez az érdeklődés Krausz szerint ugyanakkor azt is jelentette, hogy az adott évben nem ebben a témában ítélik oda az elismerést.

Ennek oka, hogy az átadó előtt pár héttel vélhetően megvan a végső döntés, ráadásul a statisztikai átlag is azt mutatja, hogy a szimpózium után még jó néhány évnek el kell telnie általában a díjazásig.

A Max Planck Kvantumoptikai Intézet kutatója a díjjal járó 11 millió svéd koronát (ez átszámítva mintegy 368 millió forintot jelent) jótékony célra ajánlotta, a Science4People, az attoszekundumos közösség kezdeményezésére létrejött jótékonysági alap részére. Ezt a szervezetet kollégáival hozta létre, motivációja pedig az volt, hogy rendszeresen jár Magyarországra, ahol sokkal közelebb van az ukrajnai konfliktus, mint Németországban.

„A híradások, a képek nagyon magukkal ragadtak, és elgondolkodtam, hogy személy szerint én mit tudnék tenni az ügyben. Először arra gondoltam, esetleg elmegyek segíteni a határra a menekültek fogadásában, de aztán láttam, hogy ezt csodálatosan megoldották a honfitársaim. Eszembe jutott, hogy talán többet tudok tenni a kapcsolatrendszeremen keresztül, és így jött az ötlet, hogy indítsak egy ilyen kezdeményezést, amelynek a keretében megpróbálom megszólítani az általam ismert tudományos közvéleményt adományokat kérve. Nemcsak pénzadományokat, hanem elektronikus készülékeket, számítógépeket, laptopokat is kapunk folyamatosan, amiket aztán továbbítunk, és amiket a barátaink Kárpátalján nagyon-nagyon jól tudnak használni különböző iskolákban, oktatási intézményekbe” — nyilatkozta a Nobel-díjas magyar fizikus.

Az is szóba került, hogy Magyarországon két attoszekundumos fizikával foglalkozó kutatóhely is működik: a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, valamint a Krausz által vezetett Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ. Mint mondta, a szegedi épült kifejezetten azzal a céllal készült, hogy az attoszekundumos fizika témakörében kínáljon infrastruktúrát érdeklődő kutatóknak a világ minden tájáról. A fizikus szerint „ez a díj visszajelzés a politika irányába is, hogy talán nem volt annyira rossz döntés ezt a centrumot létrehozni – ez egy olyan technológia, amiben van jövő, és ami további fontos felfedezések alapjául szolgálhat”.

Krausz Ferenc azt is elmondta, hogy ő, Anne L’Huillier és Pierre Agostini úgy kaptak közös díjat, hogy fizikailag sosem dolgoztak együtt.