Magyar valóság: a cég, ami minden közbeszerzést (556) megnyert
8/02/2023 09:48
A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) 294 ezer közbeszerzési eljárás adatait dolgozta fel, ezen keresztül mutatták be a magyarországi korrupciót. Anélkül, hogy neveket, cégneveket, települések neveit közölték volna, arról írtak általánosságban, hogy van olyan "2010 óta stabilan fideszes vezetésű önkormányzat, ahol három cég szinte mindig nyer. Az egyik cég 556 közbeszerzési pályázaton indult, amit a város írt ki, és mindegyiket megnyerte. Egy második cég 598 pályázatot nyert, és csak 7 alkalommal vesztett. A harmadik 297 pályázatot nyert, és kétszer vesztett."
Ez számszakilag azt jelenti, hogy "beazonosítható politikai kapcsolat nélkül 0,52 esélypontja van egy mezei pályázónak Magyarországon" pályázati győzelemre, "a fenti három cég viszont 557 és 87,43 illetve 148,7 pont eséllyel győz, ha elindul az adott város valamelyik közbeszerzésén".
Azok a közbeszerzések magas korrupciós kockázatúak, amelyekre csak egyetlen cég jelentkezett, mert "gyanús, hogy eleve egy cégre írták ki, hiszen nincs verseny. Ilyenkor felmerül a gyanú, hogy vagy úgy fogalmazták meg az indulási feltételeket, hogy annak csak a kiválasztott vállalkozás tudjon megfelelni, vagy pedig elterjedt a piacon a híre, hogy nem érdemes jelentkezni, mert megvan már a győztes, és esetleg retorzióktól is tarthattak az indulni kívánók" - írja a 444 a kutatásról. Mint írja, "jól látszik, hogy 2005-ben volt a legjobb a helyzet, és hogy 2017 óta meredeken romlott, egyre nőtt a korrupciós kockázattal terhelt közbeszerzések száma."
2016 "kegyelmi időszak" volt, amikor Simicska és Orbán összevesztek, ekkor ismét többen indultak a közbeszerzéseken, mert "még nem álltak fel azok a cégek, amelyek Simicska vállalkozásai helyébe léphettek volna - ezek egy jelentős része Mészáros Lőrinchez köthető" - írja a lap.
"Jól látszik, hogy 2020 óta meredeken nő a tisztának tűnő, igazi versenyt hozó kiírások aránya az EU-s pályázatok esetében - ezt a brüsszeli nyomásgyakorlás érhette el. Ugyanakkor látszik az is, hogy a sokszereplős kiírások egyre ritkábbak, ha a pénzt a magyar állam egyedül adja. Vagyis a korrupciós kockázat áttevődött ezen ábra szerint is a nemzeti forrású kiírásokra" - írja a 444.