Majdnem két és félszer akkora a magyar infláció, mint az EU-átlag

A hvg.hu azt írja: most látszik először, mennyire sokat jelent a rezsicsökkentés kiesése a bázishatásból. Emlékezetes, a rezsicsökkentést tavaly augusztusban szigorították (az úgynevezett átlagfogyasztás felett az áramdíj a kétszeresére, a földgáz ára a hétszeresére nőtt), vagyis amikor azt nézzük, mennyit változtak az árak 12 hónap alatt, akkor innentől kezdve viszonyítunk a nagyobb rezsi időszakához.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az Eurostat minden költést akkor számol el, amikor egy áru a vásárlóhoz került, a KSH viszont akkor, amikor a pénzt kifizették érte. Ez a jelen esetben azért fontos, mert az augusztusban használt gázért és áramért szeptemberben fizettük be a számlákat, az Eurostatnál már az augusztusi inflációs mutatón látszik a változás, a KSH-nál viszont csak a szeptemberin jelenik majd meg. Ez a módszertani különbség normál esetben legfeljebb egy ezrelékpontos különbségeket okoz a KSH és az Eurostat adata között, most viszont 2,2 százalékpontosat: a KSH 16,4 százalékos inflációt hozott ki augusztusra – fűzték hozzá a cikkben.

Azon viszont a módszertani különbség egy sem változtat, hogy a magyar infláció így is sokkal magasabb, mint bárhol máshol. Mostanra az egész EU-ban két ország maradt, ahol nem sikerült levinni az inflációt 10 százalék alá, a másik rajtunk kívül Csehország, ahol 10,1 százalékos most a mutató. Szlovákiában 9,6, Lengyelországban 9,5, Romániában 9,3, Horvátországban 8,4, Bulgáriában pedig 7,5 százalék az augusztusi infláció.

A 27 ország közül 11-ben már 5 százalék alá süllyedt a mutató, és nyolc olyan tagállam van, ahol már 4 százalék alá is sikerült levinni. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos célkitűzése is az, hogy 4 százalék alatt maradjon az infláció, de ott 2021 márciusa óta egyszer sem járt.