Matolcsy: A jegybank elkezdi a kamatcsökkentést

Május 24-e szerdától az eszközt már nem 18, hanem 17 százalékos kamattal hirdetik meg. A 13 százalékos alapkamat csökkentése viszont továbbra sincs terítéken, és még jó ideig nem is lesz. 

Virág Barnabás alelnök elmondta: év végére pozitív reálkamat alakulhat ki (vagyis az irányadó kamat magasabb lesz, mint az infláció), és erre 2024-ben szükség lesz, hogy folytatódjon az infláció lassulása – idézi a hvg.hu.

Matolcsy és Virág is hangsúlyozta, hogy "az infláció közellenség", letöréséért mindent meg kell tenni. Ehhez a pénzpiaci stabilitásra is szükség van – mondta Virág Barnabás – vagyis a jegybank továbbra is úgy alakítja majd a monetáris politikát, hogy a forint árfolyama stabil maradjon. Az irányadó kamat csökkentésében ezért lassú és óvatos megközelítés szükséges.

Matolcsy György jegybankelnök utoljára akkor tartotta személyesen a Monetáris Tanács döntéseit magyarázó tájékoztatót, amikor bejelentette, hogy az alapkamatot 13 százalékra emelésével a kamatemelési ciklust lezárják. Ezt követően omlott össze a forint árfolyama – a történelmi mélypont az euróval szemben 434 volt –, és ezt követően kellett a jegybanknak mégis kamatot emelnie az egynapos betéti eszköz élesítésével októberben.

Matolcsy szerint nem a jegybank hibázott a kamatemelési ciklus lezárásával, illetve annak kommunikációjával. Szeptemberben 5-8 negyedéven belül várhatónak tűnt az infláció tetőzése, ezért álltak meg az alapkamat emelésével – magyarázta az MNB-elnök. Három út volt: folytatják az emelést, bár úgy tűnt, nem érdemes. "A másik lehetőség, hogy megállunk, de nem mondjuk, hanem lebegtetjük. "Mindkét esetben a pénzpiac komoly támadást intézhetett volna a magyar pénzügyi rendszer ellen" – fogalmazott Matolcsy. A harmadik utat választották, megálltak, és meg is mondták, hogy megállnak.

Matolcsy szerint ez után sok kedvezőtlen fejlemény történt. Az Északi Áramlat felrobbantása, a háború eszkalációja, az uniós források befagyasztása. Ezek pénzpiaci bizonytalanságokak okoztak. Ekkor vezették be a 18 százalékos irányadó kamatot.

Matolcsy a kormánynak is odaszúrt és nyíltan ellentmondott a kormány "szankciós infláció"-narratívájának. Mitől ilyen magas nálunk az infláció, hiszen a 24 százalék még a régiós átlaghoz képest is 10 százalékponttal magasabb? – tette fel a kérdést. Ebben sok országspecifikus ok van – közölte, márpedig a háború és a szankciók nem országspecifikusak. Az egyik specifikus ok a 2021-es költségvetés, a régióban messze a legmagasabb deficit volt. És még 2022-ben is a legmagasabb volt. Az államháztartási egyensúly „elromlása” szintén specifikus magyar ok. Kiemelkedően magas inflációt Magyarországon döntően az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál láttunk, látunk. Emögött az ársapkák és egyéb más intézkedések is állnak. Az ársapkák az inflációra elején talán jól hatnak, de később növelik – tette hozzá.

Kormány és jegybank csak együtt érhet el sikert – figyelmeztetett Matolcsy, ugyanakkor üdvözölte, hogy "a kormány most már társul az inflációellenes küzdelemhez", és a költségvetés is konszolidációs pályára vált a fenntarthatatlanul magas deficit után. A 2024-es tervezet szerint 3 százalék alatt lesz a hiány.

(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)