Meghalt Kertész Ákos Kossuth-díjas író

Kertész Ákos budapesti zsidó családban született 1932-ben, gyerekként élte át a holokausztot. Mivel az egyetemre nem vették fel, tizenkét évig karosszérialakatosként dolgozott. Végül ösztöndíjjal sikerült elvégeznie az ELTE magyar-népművelés szakát, ezt követően csaknem három évtizeden át a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott. Olyan tévéfilmek kötődnek a nevéhez, mint az 1970-es Üvegkalitka vagy az 1979-es Aki mer, az nyer, de ő írta Bereményi Gézával és András Ferenccel együtt a Veri az ördög a feleségét is – ismerteti a Magyar Hang.

 

Kertész Ákos író 1985-ben. kép: Csigó László, Wikimedia Commons

 

Kertész kisregényei és elbeszélései a hatvanas évektől fogva jelentek meg, első regénye, a Sikátor pedig rögtön átütő siker lett, amit csak fokozott az 1971-es Makra, máig talán legismertebb műve. Cs. Nagy Ibolya írta akkor a könyvről az Alföldben: „Régen üdvözölhettünk olyan örömmel magyar regényt, mint most Kertész Ákos Makráját. (…) A középponti hős alkalmazása együtt jár a lélektani vonatkozások kiemelésével, a lelki mozgatók pontosabb bemutatásával, hiszen az ábrázolt világ egy nézőpontból, egy igazságfelfogás tükrében látható. E két regény [a Próféta voltál, szívem és A látogató – szerk.], de a Makra szerzője is, az emberi lélek mély rétegeit kutatja, a figyelem középpontjába egy ember gondolat- és érzelemrendszere kerül. (…) is. Makra munkás, így szókincse sajátos, enyhén argós. Ezzel a szókészlettel azonban a valóban általános emberi léttörvények, logikai következtetések is pontosan megfogalmazhatók. Sőt egyszerűbben és világosabban, mint az »értelmiségi nyelv« túlzottan bonyolult fogalomrendszerével.”

 Regényeit, kisregényeit lefordították idegen nyelvekre. Aki mer, az nyer című kisregénye bolgárul Szófiában jelent meg 1984-ben, ugyanitt szintén bolgár nyelven Makra című regényét 1988-ban adták közre. Több művét francia, román, német, cseh, lengyel, orosz, szlovák, svéd, észt, japán, spanyol stb. nyelven jelentették meg. Fő regényei, színpadi művei az 1960-as, 1970-es évek magyar társadalmának tükrei a fiatalok, a munkásrétegek szemszögéből. Színpadi műveit ma is játsszák Magyarország határain túl is, egyik legsikeresebb darabja az Özvegyek című, amelyet egész Kelet-Közép-Európában játszottak és játszanak, sőt még Örményországba is eljutott. 2008-ban kapott Kossuth-díjat, előtte 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. 2012 óta Kanadában élt – írja róla a Wikipedia.