Milliárdokat követel vissza az OLAF a magyar hulladékkezelésre szánt uniós pénzekkel történt visszaélések miatt

Sűrű fekete füsttel, korommal és pernyével borította be Balatonfűzfő környékét az a királyszentistváni hulladéklerakó, amely 2019-ben háromszor is kigyúlladt. Emellett rendszeresen rothadó kukaszag áradt a környéken, az évek során lakossági panaszok százai, hivatalos levelek tucatjai születtek az ügyben, de érdemi előrelépés sokáig nem történt – írta az Átlátszó.

A szeméttelepet egy nagy uniós fejlesztési projekt keretében létesítették, kb. 26 millió eurós beruházási költséggel (akkori értéken kb. 7,3, mai értéken több mint 10 milliárd Ft) Balatonfűzfő határában, Királyszentistvánon.

Azonban a környező településeken élő lakosok már az átadás után egy-két évvel bűzről kezdtek panaszkodni. A bűz forrása a királyszentistváni szeméttelep, elsődlegesen a depónia (az a terület, ahova véglegesen lerakják a hulladékot), a csurgalékvíz-tározó és a biológiai csarnok (ahol rakodják és kezelik a biológiai hulladékot) – állapították meg a szakértői bejárások. A szagok több alkalommal is 3-5 kilométeres távolságból is érezhetőek voltak.

A hulladéklerakó tulajdonosa az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás. A Társulás 158 önkormányzat összefogásával alakult meg 2005-ben, azzal a céllal, hogy együttesen kezeljék a régió hulladékát, és közösen fejlesszék és működtessék a hulladékgazdálkodási rendszert. Ezt alapvetően uniós forrásokból valósították meg, ennek a rendszernek a része a Királyszentistváni Hulladéklerakó is.

Viszont a szeméttelepet nem a tulajdonos üzemelteti, ezzel egy másik céget bízott meg a Társulás: az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-t (ÉBH). Az ÉBH hat önkormányzati vállalat konzorciumaként jött létre. A telepen előállított másodlagos tüzelőanyag a 2016-ban létrehozott állami kukaholding (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt, NHKV) tulajdonának minősül, ezért ezt nekik kell elszállítaniuk a telepről. Az NHKV ugyanakkor nem feltétlenül a megfelelő ütemben szállítja el a bebálázott anyagot, és ennek olykor az a következménye, hogy meggyulladnak a bálák.

A tűz hol a biológiai kezelőcsarnokban, hol a szeméttelep udvarán, hol pedig a depónián ütött ki, ahol a bálákat tárolták. Az akkor megkérdezett szakértők szerint öngyulladás történt, ami általában arra utal, hogy magas a hulladék szervesanyag-tartalma. Egy 2018-ban elfogadott EU-s jogszabálycsomag rendelkezései szerint a lebomló szerves hulladékot 2024-re vagy külön kell gyűjteni, vagy otthon komposztálni kell.

Az Átlátszó annak is utánajárt, hogy a kukaholdingos rendszer előtti években az ÉBH-nak sikerült évi 1 milliárd Ft körüli összegből ellátni a térség hulladékgazdálkodási feladatait (igaz, hogy általában némi veszteséggel). Az új rendszerben, 2016-tól viszont évente egyre drágább fenntartani ugyanazt a hulladékgyűjtési rendszert: ez 2018-ban már több mint 4 milliárd forintot emésztett fel. Az is látható, hogy a bevétel döntő része az NHKV-tól érkezett, vagyis a kukaholding meredeken emelkedő mértékben adott pénzt az ÉBH-nak (miközben a lakosságtól a rezsicsökkentés miatt elvileg nem szedhet be magasabb díjakat).

Ezzel párhuzamosan szembeötlő volt, hogy az alvállalkozóknak kifizetett pénzösszegek (közreműködői díjak ill. bérmunkadíj néven is fut a beszámolókban) mennyisége is hasonló meredekségben növekedett. A kukaholdingos rendszer előtti időkben ezek a költségek is stabilan évi 400-500 millió Ft körül alakultak, utána viszont meredeken emelkedni kezdtek: tavaly már 2,4 milliárd forintot fizettek ki alvállalkozóknak. Az ő kilétük nem derült ki.

Négy uniós támogatású regionális hulladékkezelési projekt vizsgálata során feltárt visszaélések miatt az OLAF most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak. Az érintett projekteket a közleményben, és az Átlátszó érdeklődésére sem nevesítették.

(Forrás: Átlátszó)