MTA: A működő akkumulátorgyártó üzemek közül több környezeti és egészségügyi problémát okoz

A jelenleg is működő akkumulátorgyártó üzemek közül több környezeti és egészségügyi problémákat okoz, és nem kizárható, hogy működésük a jövőben is okozhat – akár súlyos – szennyezéseket is, olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának (FFEB) kedden kiadott állásfoglalásában.

Kiemelték: „ilyen horderejű ügyben az üzleti titok nem értelmezhető abszolút módon, az érintettek (beleértve a természeti környezet) szempontjából releváns adatok titkos kezelésének sem jogi, sem társadalmi szempontból nincs helye”.

Az FFEB úgy véli, hogy a helyszíni ellenőrzéseket a hagyományos módszerek mellett alkalmanként előre be nem jelentett módon is el kell végezni. Mint írják, „az esetlegesen szükségessé váló szankcióknak összhangban kell lenniük a potenciális károk mértékével és az üzemek által a tulajdonosaik számára generált bevételekkel annak érdekében, hogy azoknak valódi visszatartó ereje legyen”. A vizsgálati jelentéseket és a hozzájuk kapcsolódó esetleges szankciókat pedig nyilvánosságra kell hozni – tették hozzá.

A grémium szerint jelenleg a hulladékkezelés problémája is kérdéses, „akár a gyártás során keletkezett, akár az akkumulátorok életciklusának a végén keletkező hulladékok tekintetében, vagyis hiányzik a felújítást, újragyártást, újrahasznosítást és újrafelhasználást garantáló körforgásos üzleti modell leírása”.

Az állásfoglalás szerint „kétséges, hogy célszerű-e egyetlen technológiára alapozni egy ekkora volumenű gazdaságfejlesztési programot, hiszen korántsem egyértelmű, hogy a lítiumion-akkumulátor a jövő útja. Sőt, még az sem biztos, hogy az elektromos járművek dominálják majd a közlekedést egy-két évtized múlva. Mindezek figyelembevételével megfontolandó az óvatosabb, lassúbb fejlesztési ütem lehetősége”.

Az akadémikusok így foglalták össze álláspontjukat:

• A fenntartható fejlődés elveivel ellentétben a már megvalósult, illetve megvalósítás alatt álló fejlesztéseket nem előzte meg széleskörű társadalmi tájékoztatás és egyeztetés, ezért szükséges az akkumulátorgyártás felfuttatására építő gazdasági stratégiával kapcsolatos valamennyi érv és ellenérv megjelenítése, vitába vonása és az aggodalmak érdemi kezelése.
• Szükséges nyilvánosságra hozni azokat a számításokat, amelyek alapján a kormány hosszú távon és fenntarthatóan jelentős társadalmi hasznot remél a beruházásoktól.
• Kiemelten fontos, hogy nyilvánosságra kell hozni a gyárak monitoring- és haváriaterveit, és meg kell teremteni a szakmai és társadalmi ellenőrzés lehetőségét.
• Meg kell erősíteni, illetve ki kell egészíteni a környezeti és társadalmi kockázatok felmérésre, értékelésére és kezelésére alkalmas intézményrendszert. Szorosabbá kell tenni a különböző szakpolitikák közötti együttműködést a beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatal során.
• Az esetlegesen szükségessé váló hatósági szankciókat összhangba kell hozni a potenciális károk mértékével és az üzemek által a tulajdonosaik számára generált bevételekkel.
• Részletesen vizsgálni kell a gyártóüzemek erőforrás-felhasználásának, nevezetesen az energia- és vízhasználat mértékének a kérdését és az egyéb helyi igények várható alakulásának figyelembevételével részletes terveket kell kidolgozni a következő évtizedekre. Indokoltnak látjuk, hogy a betelepülő vállalatok vállaljanak jelentős anyagi szerepet a működésükhöz szükséges energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozásában.
• Vizsgálni és megnyugtatóan rendezni kell a kiterjesztett gyártói felelősség tényleges érvényesülésének mikéntjével kapcsolatos kérdéseket.
• Biztosítani kell, hogy a fejlesztések minél inkább hozzájáruljanak a tudásalapú tárasadalom hazai megteremtéséhez és az innovációhoz, és elő kell segíteni, hogy a hazai vállalkozói szféra (különösen a KKV-k) is be tudjanak kapcsolódni a tervezett tevékenységekbe.