Nem jönnek az uniós pénzek, mert Orbánék nem teljesítik a feltételeket

A kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét - hívja a kormány figyelmét öt civil szervezet: az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország.

A kormány nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében. Jelenleg is számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, a jogalkotási folyamattal, az egyetemi autonómiával, a menedékkérők és a szexuális és nemi kisebbségek jogaival kapcsolatos kérdés megoldatlan. A 27 ún. „szupermérföldkőből” 10 máig nem teljesült. Ez összesen 5,8 milliárd eurót (mai árfolyamon mintegy 2400 milliárd forintot) jelentene. A helyreállítási pénzeket érintő mérföldkövek jelentős része egybeesik a feltételességi mechanizmus keretében előírt antikorrupciós intézkedésekkel, négy szupermérföldkő pedig az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását célozza - áll a Transparency International jelentésében. 

Ezeken túl az Európai Bizottság 10 operatív programmal kapcsolatban állapította meg, hogy Magyarország nem felel meg az Alapjogi Charta hatékony alkalmazását és végrehajtását előíró feltételeknek. Ezért az ország nem férhet hozzá az érintett uniós forrásokhoz, amíg ezeket nem orvosolják. Bár az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos feltételeket a Bizottság 2023 decemberében teljesítettnek értékelte a tavaly elfogadott jogszabály-módosításokra tekintettel, egyes operatív programoknál a forrásokhoz való hozzáférés akadálya továbbra is fennáll. Így a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok („kekvák”) működése, a menekültügyi rendszer különböző elemei, valamint a 2021-ben hatályba léptetett, az LMBTQI+ emberek jogait sértő propagandatörvény változatlanul sértik az Alapjogi Chartát.

Az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételességi mechanizmus keretében a kormány vállalta, hogy végrehajt 17 korrupcióellenes intézkedést. Ezt nem tette meg. A Tanács ezért úgy döntött, hogy visszatartja három operatív program pénzeinek 55%-át, mintegy 6,3 milliárd eurót (mai árfolyamon nagyjából 2600 milliárd forintot). Emellett kimondta azt is, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok egyelőre nem részesülhetnek EU-s forrásokból – ez akadályozza az egyetemi hallgatók többségének az Erasmus programban való részvételét és a Horizon programban való részvételt is. Ennek a mechanizmusnak a keretében a Bizottságnak és a Tanácsnak idén decemberben újra meg kell vizsgálnia, sikerült-e a korrupció visszaszorítása érdekében megfelelő lépéseket tennie a kormánynak.

Igaz ugyan, hogy a magyar kormány tett bizonyos jogalkotási és adminisztratív lépéseket az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében, de a reformok végrehajtása elmarad a várakozásoktól, azok nem megfelelő ütemben zajlanak, és a kormány elkötelezettsége legalábbis kétséges.

Számos intézkedés jelentősen késik a kormány által eredetileg vállalt határidőkhöz képest, a szabályozási és gyakorlati hiányosságok pedig akadályozzák, hogy a jogszabály-módosítások és az új intézkedések valódi változásokat hozzanak. A korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, valamint a jogalkotási folyamat kiszámíthatóságával, minőségével és átláthatóságával kapcsolatos intézkedések esetében az értékelés azt mutatta, hogy a kormány ezeket a mérföldköveket nagyrészt egy formálisan „kipipálandó” listának tekinti, anélkül, hogy valóban elkötelezné magát a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának helyreállítása mellett.

Vannak olyan területek, ahol egyáltalán nem történt előrelépés: például a kekvák esetében a kormány nem intézkedett az egyetemi autonómia biztosítása érdekében, a menekültügyi rendszer továbbra sem felel meg az EU-s jognak, és az LMBTQI+ embereket stigmatizáló propagandatörvényt sem helyezték hatályon kívül. Más területeken, mint például az információszabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége, a jogi keretek újabb módosításai, valamint a javasolt új kormányzati lépések visszalépést mutatnak, és a helyzet romlásával fenyegetnek.

Orbán Viktor ma reggel az állami rádiónak adott szokásos pénteki interjújában azt mondta, az összes felzárkóztatási forrást meg fogja kapni előbb-utóbb Magyarország, "erről semmi kétség ne legyen, különben vétózni fogom a 2028-tól kezdődő uniós költségvetést".