Nézze meg, mire szórhatja el nyugdíjmegtakarítását

Közzétették azt a jogszabálytervezetet, amely részletesen szabályozza, hogy jövőre mire és hogyan használhatók fel az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások lakáscélra adómentesen. Ez alapján kiderült, milyen lakásfelújítási munkák valósíthatók meg ebből a pénzből - írja a bank360.hu.

A jogszabálytervezet szerint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak 2025. január 1. és 2025, december 31. között a tagjaiknak a következő szolgáltatásokat is nyújthatják azok megtakarításaiból:

- Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, valamint törlesztésének támogatása.

- Magyarország területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő

rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épülete korszerűsítésének, felújításának támogatása.

Lakásvásárlásra csak abban az esetben használható fel a nyugdíjpénztári megtakarítás, ha valaki az ingatlanszerzéshez hitelt vesz fel, és az önrészt kívánja ebből legalább részben kifizetni. A lakáscélú hitel lehet támogatott konstrukció is, tehát CSOK Pluszhoz is fel lehet használni a nyugdíjpénztári megtakarítást, akár családon belül is. 

Lakás korszerűsítésének, felújításának, illetve a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, valamint törlesztésének támogatása akkor igényelhető, ha a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll a lakás az ingatlannyilvántartás alapján, vagy a hitelszerződés annak megszerzésére vonatkozik.

A lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztésének támogatását a nyugdíjpénztár a pénzügyi intézmény (jellemzően bank) által kiadott, a pénztártag által teljesített törlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére, vagy közvetlenül a folyósító pénzügyi intézménynek.

Gyakorlatilag bármire elköltheti:

Lakás korszerűsítésének, felújításának támogatása a következő építési tevékenységekhez igényelhető a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában álló lakás esetében:

- fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló
- energiaforrások alkalmazását is,
- az épület külső szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
- külső nyílászáró beépítése, cseréje,
- tető cseréje, felújítása, szigetelése,
- klímaberendezés beépítése, cseréje,
- napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
- lakás helyiségeinek belső fali- vagy padlóburkolatának készítése, cseréje, felújítása,
- konyhai bútor vagy konyhai gép cseréje, beépítése,
- akadálymentesítési munka.

Az építési tevékenység teljesítését igazoló számlaként a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és a korszerűsítéssel, felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított számla fogadható el. A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet.

A fenti célokra a nyugdíjpénztár által kifizetett támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár az elszámolás során a pénztártag egyenlege tekintetében először a tőkerész terhére köteles elszámolni, ezt követően terhelhető a hozamrész.

Háromszor kérhető kifizetés egy év alatt

A felsorolt támogatást a pénztártag egy naptári év alatt legfeljebb három alkalommal kérheti azzal, hogy a kifizetést a nyugdíjpénztár a számlák benyújtását követő hatvan napon belül teljesíti. A Kincstár jogosult ellenőrizni, hogy benyújtott lakásfelújítási számlát, illetve vállalkozási szerződést jogszabályban rögzített más támogatásra nem használták fel, ezért a nyugdíjpénztár a Kincstár megkeresésére, kérésére a Kincstárnak a számlákról és a vállalkozási szerződésekről adatszolgáltatást teljesít. 

A jogszabálytervezet úgy módosítja az szja-törvényt, hogy a nyugdíjpénztár által az ilyen célokra 2025-ben nyújtott kiegészítő szolgáltatások adómentesnek minősülnek.