„Köszönjük
A lényeg

Nyolc hónap halogatás után jóváhagyta a parlament a finn NATO-csatlakozási kérelmet

27/03/2023 18:35

| Szerző: Klubrádió

Elfogadta az Országgyűlés a finnek NATO-csatlakozását ratifikáló javaslatot, amit több mint nyolc hónappal ezelőtt nyújtott be a külügyminisztérium a parlamentnek. A szavazáson 182 képviselő igennel voksolt, mindössze 6-an szavaztak nemmel. A svédek kérelméről azonban nem döntöttek.

A döntést megelőző vitán a Telex beszámolója szerint szélsőjobboldali Mi Hazánk képviselője, Novák Előd arról beszélt, hogy szerinte a finnek csatlakozásával nő a világháború esélye, ezért nem támogatják, hogy Finnország csatlakozzon. Hozzátette: „Európa, sőt, lehet a világ jövője van a kezünkben”.

A DK-s Vadai Ágnes szerint a finnek és a svédek nem a magyar embereket, hanem a kormányt kritizálták. Feleslegesnek nevezete az elmúlt nyolc hónapot, mivel már tavaly nyáron jóváhagyhatták volna a csatlakozási kérelmeket.

„Megkövetem svédeket és a finneket” – mondta Brenner Koloman, a Jobbik – Konzervatívok képviselője. Szerinte a svédek csatlakozásáról azért nem szavaznak, mert a kormány a „törököknél keresi Magyarország szuverenitását”, ezért úgy cselekednek, ahogy a törökök kérik.

„Milyen érzés, hogy a főnök bemond valamit, maguk meg úgy cselekednek?” – kérdezte Tompos Márton a kormánypárti képviselőktől. Hozzátette: sajnálja, hogy egy diplomáciai botrány kellett ahhoz, hogy átérezzék, hogy mit is művelnek az országgal.

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz képviselője ünnepnapnak nevezte a hétfőt, mivel egy olyan ország csatlakozik, amelynek jelentős katonai ereje van. A fideszes Turi-Kovács Béla szerint az ellenzéki képviselőkből hiányzik a „megfontolás”, azért döntöttek volna ilyen gyorsan a kérdésről. „Érthetetlen a kormány mérlegelésnek a kifogásolása” – mondta Turi-Kovács.

Hogy mennyire érthetetlen, azzal kapcsolatban érdemes felidézni: a két ország az oroszok Ukrajna elleni inváziója után két hónappal, tavaly áprilisban jelezték csatlakozási kérelmüket. Ha a NATO-tagállamok többségén múlik, már szeptember végén véglegesedhetett volna a két ország csatlakozása, azonban Törökország és Magyarország halogatta a döntést.

Kormánypárti politikusok első körben tavaly őszi jóváhagyásról beszéltek, de ebből nem lett semmi. A halasztást először a társadalmi egyeztetéssel indokolták, később pedig azt mondták, hogy az uniós megegyezéshez szükséges jogszabályok tárgyalása miatt elfoglalt a parlament.

Február végén a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülése után újabb, váratlan indokkal álltak elő a kormánypártok. Kocsis Máté Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt szeretné, hogy fogadják el a javaslatot, azonban a frakció megosztott a kérdésben, komoly vita alakult ki. Sokan azt sérelmezték a frakcióból, hogy a svédek és a finnek „sértegették” Magyarországot, ezért a konfliktusos kérdések rendezésre tárgyalódelegációt küldtek a két országba. Az ezt vezető Hende Csaba a diplomáciai program végén közölte, elégedettek voltak, támogatják az országok csatlakozását. Mégis, a delegáció hazatérése után azt jelentették be, hogy március 27-én csak a finnek kérelmét hagyják jóvá.

A kormány részéről Orbán Balázs a hétvégén visszakanyarodott oda, hogy „megnyugtatást várnak” a svédektől a magyar képviselők, mivel „sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot”.