Orbán Viktor: Nekünk a 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedés kell

A miniszterelnök Európa legnagyobb problémáját a versenyképesség csökkenésében látja. Mint mondta: "a versenyképességi helyzet rendkívül komoly. Nehéz előhozakodni ezzel. Ahogy az ember erről kezd beszélni, két politikai problémával találja magát szemben. Egyrészt problémákról nem szokás beszélni az EU-ban, másrészt pedig, ha hanyatlásról beszél valaki, akkor könnyen megkapja az ember a nyugatellenes kategóriát". Az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit szerinte a magyar gazdaság nem bír ki.  Úgy véli, az Európai Unió gazdasági növekedése beragad a 0-3 százalékos sávba, ami Magyarországnak kevés lesz, és nem reméli, hogy az EU talál a versenyképesség hanyatlására egy olyan közös választ, ami megoldja a magyar versenyképesség problémáját is.

Úgy látja, az EU-ban két irányzat van. Az egyik oldal a transzatlanti világgazdaságban hisz, és van egy másik, ami azt mondja, hogy európai stratégiai autonómiára van szükség. Nekünk a második a szimpatikus, milyen kár, hogy az sem fog működni – tette hozzá Orbán. Arról is beszélt szerinte a föderális Európa egy olyan vágyálom, ami súlyos hajótörést fog szenvedni. „Ha az EU a hanyatlásra eredményes választ akar adni, akkor a stratégiai autonómia mellett kellene érvelnie, de nem föderális, hanem nemzeti alapon”. De ez a gondolat, meglátása szerint, nincs többségben Brüsszelben. Így ő a közös válaszban nem hisz, azt nem várhatjuk.

Orbán szerint a magyar válasz a világgazdaság átalakulására az ország „gazdasági semlegessége” lehet.  "Gazdasági semlegesség politikájának első és talán legfontosabb eleme, hogy nekünk a 3 és a 6 százalék közötti gazdasági növekedési tartományban kell hosszabb távon is helyet foglalnunk - mondta. - A következő évben az első lépést meg tudjuk tenni. Bizonytalanságok vannak, persze olvassák a jelentéseket jegybank, pénzintézetek, hogy mekkora lesz a következő évi gazdasági növekedés. Ezt mindig ilyen kuncogva olvasom, olyan, mintha nekünk ehhez semmi közünk nem lenne. Én azt hittem, hogy a kormány döntései játszanak itt valamilyen szerepet, de mindegy. Szóval azt gondolom, hogy a 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedési sávba már be tudunk lépni a következő évben, ott tudunk maradni 2026-ban, és meg tudjuk célozni utána a sáv felső szélét is." Egyúttal csökkenteni kell az államadósságot, ami a kovid előtti, a nemzeti össztermék 60 százaléka körül értékről mára a 70 százalékos sávba emelkedett. Fegyelmezett gazdaságpolitikával lejjebb kell nyomni ennek mértékét, különben az orszőg visszacsúszik az adósrabszolgaságba, aminek a határa szerinte 90 százalék körül van.

A gazdasági semlegesség alapelve szerinte, hogy Magyarország dönti el, kivel üzletel, azt nem egy hatalmi központ mondja meg. A minden mást megelőző szempont pedig a versenyképesség és a hatékonyság, azzal üzletelünk, akivel a leginkább megéri. Ezen kívül csak a saját értékeink alapján tárgyalunk. Nyugaton azonban szerinte árukapcsolás van, az uniós pénzeket összekeverik ideológiai kérdésekkel, mint a woke, a gender vagy a migránsok ügye.

A gazdasági semlegesség fogalmába tartozik a miniszterelnök szerint a finanszírozási semlegesség is, vagyis, hogy az ország ott legyen a londoni mellett, a japán, kínai, katari pénzpiacokon is. Ez részben már megvalósult, példát adnak rá a Kínából és Katarból felvett hitelek. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a dinamika Ázsiában van. Orbán szerint a Nyugat válasza a blokkosodás, tőlünk Keleten pedig már kiépítenek egy saját pénzügyi rendszert. Szerinte azonban, ha az EU visszatér a blokkosodáshoz, akkor minden ország tönkremegy. Új világ, új problémák vannak, a múlt válaszai már nem jók, a józan ész hangjára van szükség.

Ugyancsak fontos szerinte a beruházási semlegesség, azaz "nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között". Piaci szempontból is semlegesnek kell lenni: "annak adunk el, aki megveszi, nem kell ezt túlbonyolítani". Ennek kapcsán felhozta, hogy Szerbia egyszerre törekszik az Európai Unióba, és építi kapcsolatait Kínával, akivel szabadkereskedelmi megállapodást írt alá.

Kiemelte az energia- és a technológiai semlegességet is, amire szerinte a paksi atomerőmű-beruházás ad példát, mert az valójában nem orosz, hanem nemzetközi munka, a projektben együtt dolgoznak nagy nyugati cégek, oroszok és magyarok.

Orbán hangsúlyozta, hogy a magyaroknak minden égtáj felé nyitottnak kell lenniük, mert a modernizációt ma már nem csak a Nyugat jelenti, hanem jó példák vannak rá Közép-Ázsiában, Kínában, illetve a Távol-Keleten is.