Orbán szerint az államnak akár az Európai Bírósággal szemben is meg kell védenie a magyarokat
20/12/2021 10:21
Szamizdat nevű oldalán értékelte Orbán Viktor miniszterelnök a magyar kormány hatóságok és az EU bíróságának hatókörét vizsgáló decemberi alkotmánybírósági határozatot. Úgy tűnik, Orbán elégedett a magyar alkotmánybírák jogértelmezésével, akik szerinte a feje tetejéről a talpára állítják vissza az emberi jogok rendszerét.
Történelmi jelentőségű határozatot hozott a magyar Alkotmánybíróság december 10-én – írta Orbán Viktor miniszterelnök Szamizdat nevű oldalán. Az elnyomásban élő és ezért kénytelenmód illegalitásban működő véleménynyilvánítók médiatípusáról elnevezett kormányfői felületen Orbán többek közt arra utal, hogy indokolt esetben a magyar állam akár az Európai Unióval és annak bíróságával is szembe mehet.
A miniszterelnök szerint az Ab három döntést hozott, miután a kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter az Alaptörvény értelmezését, illetve az uniós és a magyar állami hatáskörök tisztázását kérte az Európai Bíróság ítélete kapcsán, amelyben az elmarasztalta a magyar hatóságoka menekültügyi eljárását. Varga arra volt kíváncsi, nem okoz-e alkotmányos problémát az EU-s bíróság ítéletének végrehajtása a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők ügyében.
Orbán értelmezése szerint válaszul az Ab erre:
- Megerősítette, hogy a kormánynak alkotmányos identitásunkat meg kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság ítéletével.
- Kimondta, hogy amennyiben az Unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, a magyar hatóságok gyakorolhatják azokat.
- Leszögezte, hogy a migráció és az emberi méltóság kapcsolata az őslakosok szempontjából is vizsgálandó.
Orbán szerint az Ab-határozat azt jelenti, hogy az Ab állást foglalt azzal szemben, hogy ma az európaiaknak nincs joguk eldönteni, kivel kívánnak egy hazában élni – még akkor sem, ha a tömeges bevándorlás az egyéni identitásuk alapját jelentő hagyományos közösségek felbomlásához vezet. Végső soron ugyanis alapjogi értelemben ma az európaiaknak nincs joguk hazájukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz, családjukhoz és Istenükhöz.
Orbán azt írta, az Ab a feje tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét. Szerinte ebben a megvilágításban érdemes olvasnunk mindazt, amit az Európai Unió hatásköreiről és Magyarország szuverenitásáról ír. A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét – akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése, vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be. Az nem fordulhat elő, hogy a Magyarországon élők hagyományos társadalmi környezete demokratikus felhatalmazás és állami ellenőrzés nélkül változzon meg – értékelte Orbán az Ab döntését.
Nagyon másképp értelmezik
A december 10-i Ab-határozat szerint a testület nem vizsgálhatja a EU-bíróság döntését. De általánosságban kimondták többek között, hogy amíg nincs valamiről uniós szabály, azon a területen a kormány szabadon döntheti el, így arról is hogyan őrzi a határt – tudósított a döntés után a Szabad Európa.
„Az Alkotmánybíróság mai döntése nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét, valamint azt, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi. A kormány nem kapott zöld utat az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletének semmibe vételére. Ha tovább folytatja a jogtipró keménykedést, annak súlyos emberi jogi és anyagi következményei is lesznek” – írta a döntés nyomán a Magyar Helsinki Bizottság.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban nem értett egyet a Helsinki bizottság értékelésével, szerinte a döntés megerősítette a kormány álláspontját. A magyar menekültügyi rendszerben pedig semmit nem fognak változtatni.
Varga Judit igazságügyi miniszter is másképp értelmezte a döntést, mint a jogvédő szervezet, szerinte „az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést”.