Orbán Viktor a Külügyi Intézetben: Mostantól önök közvetlenül nekem dolgoznak

„Mostantól az a felállás, hogy önök közvetlenül mindannyian a miniszterelnöknek dolgoznak” – fogalmazott Orbán Viktor a Telex beszámolója szerint a Magyar Külügyi Intézet 50. születésnapi konferenciáján (amelyen egyébként nem vett részt).

Orbán szerint ezzel csak a hagyományokhoz tért vissza Magyarország, amelyeket nem „a szél fújt össze”. Amikor Magyarország képes volt „szuverén külpolitikát folytatni, akkor az miniszterelnök-központú külpolitika volt.”

„Magyarországot a történelem arra ítéli, de magától is hajlamos arra, hogy maga elé ambiciózusabb célt tűzzön, mint ami méretéből, gazdasági eredményből következne” – adta meg ars poeticáját a kormányfő.

Kiigazította Szijjártót is

A Telex szerint Orbán észrevétlenül rápirított a külügyi és külgazdasági miniszterre, aki „a multivektorális magyar külpolitika” című beszédében azt mondta, saját szavaival ezt úgy fogalmazná meg, hogy „legyünk mindenkivel jóban”.

„Ha mindenkivel jóban vagyunk, akkor a nagyok nagyvonalúságából nekünk is hullik le egy ki morzsa az asztalról. Ha így járunk el, akkor valóban nekünk is csurran--cseppen valami, de a számunkra húsbavágó kérdésekben majd mások döntenek a fejünk felett” – tette helyre távollétében Szijjártó Pétert a miniszterelnök.

Orbán vitatta a megközelítést, hogy a külpolitika vagy idealista, vagy realista lehet. Ehelyett a „nemzeti érdek alapú külpolitikát ajánlotta” fel, amely „egyesíti az idealizmus és a realizmus legjobb elemeit.” Hozzátette: a nemzeti érdek alapú külpolitika sosem lehet dogmatikus – azaz minden helyzetben másképp kell eljárni. Tehát az, ami ellentmondásnak tűnik – például Izrael támogatása önvédelmi harcában a Hamász ellen, viszont ennek az önvédelemnek a vitatása Ukrajna esetében Oroszországgal szemben –, „az nem következetlenség, hanem rugalmasság”.

 

 A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Külügyi Intézet (MKI) alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett konferencián a Pesti Vigadó Dísztermében 2023. december 4-én Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

Radikalizmus az új jelszó

Ahogy korábban az illiberalizmust, most a radikális jelzőt emelte büszkén a magasba a miniszterelnök politikája védjegyeként – olvasható a cikkben. Magyarország igényt tart az önálló külpolitikára, még akkor is, ha „az önök nyelvén ezt úgy mondanák, hogy relatív erőfölényünk alacsony. Mínuszban van” – fogalmazott a kormányfő.

Aki szerint ezt konfliktusok vállalásával kell ellensúlyozni, vélte Orbán. „Ebből is lehet relatív erőfölényt csinálni és mi csinálunk is” – annak ellenére, hogy „Magyarország csak tízmilliós ország, annyi a GDP-je, amennyi, akkora a hadserege, amekkora”.

Ehhez Orbán szerint a legjobb út a radikalizmus, amelynek értelmezését is megadta: azt jelenti, a lényeget kell megragadni a célok megfogalmazásánál. Példaként a migrációt hozta fel: nem arról kell vitatkozni, hogy miként kell elosztani a migránsokat, és hogyan kell megoldani az integrációt, hanem előbb azt kell eldönteni, jó-e egyáltalán a migránsok befogadása. Ez a radikalizmus Orbán szerint, ami nem durvaság, hanem kulturális antropológiai vonása a magyaroknak, amelynek van egy taktikai célja is: „Ha nem vagyunk elég radikálisak, akkor nem lesz miből engedni a vita során.”

Ehhez, a radikális – Orbán értelmezésében lényegre törő – politikához kérte az MKI segítségét. „Egyre több térségben vagyunk jelen, egyre nagyobb a szükség a nemzeti érdeket definiálni”. Ezt a külügy és a miniszterelnökség csak akkor tudja elvégezni, ha van kiemelkedő, felkészült hátország, amely mély elemző munkát végez – mondta Orbán, szellemi osztagnak nevezve az MKI-t, amely segíthet abban, hogy „Magyarország továbbra is erőn felül teljesíthessen a nemzetközi térben.”