„Köszönjük,
A lényeg

Orbán Viktor szerint a brüsszeli ideológia veszélyesebb Putyinnál

30/05/2024 15:28

| Szerző: Klubrádió

 | Szerkesztő: Szikora Gábor

Orbántól megkérdezték egy francia interjúban, hogy szerinte Vlagyimir Putyin jelenti-e a legnagyobb veszélyt Európára, vagy egy "európai szuperállam létrehozása, amelyet a Bizottság irányít". Azt válaszolta, hogy a NATO erős, és Európa nincs katonai veszélyben, ezért szerinte a legveszélyesebb továbbra is az EU ideológiai vezetése.

Hosszú interjút adott a Karmelita kolostorban a Le Point című francia lapnak Orbán Viktor; erről a hvg.hu számolt be. Bár a magyar EU-elnökségnek hivatalosan még nincs programja, a miniszterelnök azért felsorolta, mit kezelnek majd prioritásként. Ezek a migráció, az ukrajnai háború, a zöld átmenet, a védelmi képességek fejlesztése, valamint a demográfia.

Orbán jelezte, megnyugtatná azokat is, akiket megrémít a tudat, hogy július elsejétől Magyarország tölti be a soros elnökséget. Szerinte ugyanis az egészet nem szabad túlértékelni. „Ez a tisztességes közvetítő szerepét ruházza ránk, nem pedig a valódi vezető szerepét” – mondta.

Putyin vagy "Brüsszel"?

Orbántól megkérdezték azt is, hogy szerinte Vlagyimir Putyin jelenti-e a legnagyobb veszélyt Európára, vagy Le Pen szavaival élve egy „európai szuperállam létrehozása, amelyet a Bizottság irányít”.

Válaszában hangsúlyozta, hogy a NATO erős, és Európa nincs katonai veszélyben, ezért szerinte a legveszélyesebb továbbra is az EU ideológiai vezetése.

Orbántól megkérdezték azt is, hogy ha annyi problémája van Európával, miért nem csatlakozik a BRICS-országokhoz. (A csoportot 2010-ben Brazília, Oroszország, India és Kína alapította, később Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott hozzá – a szerk.) A miniszterelnök erre annyit felelt: azért maradunk az EU-ban, mert az exportunk 75%-a az egységes piacra megy, ami létfontosságú a gazdaság miatt.

Magyar Péter

Az interjú végén Magyar Péter is szóba került, akit az elmondottak alapján Orbán nem sokra tart. Egyébként is – mondta ezután saját magáról – több mint harminc éve van a politikában, és olyan sokat látott már, hogy nem is emlékszik az eddigi ellenfelei nevére.

Nehéz elképzelni, hogy a magyarok megbíznak valakiben, aki a felesége tudta nélkül felvett egy vele folytatott beszélgetést, majd ezt a felvételt politikai célokra használta fel. Ezt nem tudom elképzelni, mert Magyarország egy komoly ország – zárta rövidre a témát.

Lesz-e frakciótag a Fidesz?

A kormányfőt kérdezték a formálódó európai szélsőjobboldali szövetségről is. A múlt héten az Identitás és Demokrácia (ID) frakció kirúgta tagjai közül a német AfD-t, és a pártcsoport első embere, a francia Marine Le Pen egyre inkább közeledne az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és annak vezetője, az olasz Giorgia Meloni felé. (Maximilian Krah, az AfD európai választási listájának vezetője esetében felvetődött a gyanú, hogy pénzt kapott a Kreml ügynökeitől, valamint azt is mondta: a náci SS nem minden tagja volt bűnöző.)

Ugyan a kérdéshez nem sok köze van, Orbán nem felejtette el kiemelni, hogy az európai szuverenista tábor és általában a jobboldal jövője „most két nő kezében van”, minden azon múlik majd, hogy Le Pen és Meloni képes lesz-e együttműködni. „Ha sikerül együtt dolgozniuk, akár egy csoportban, akár egy koalícióban, akkor Európa erejét fogják jelenteni” – mondta Orbán, aki szerint ez elég lehet ahhoz, hogy átformálja az európai jobboldalt, sőt akár ki is szorítsa az Európai Néppártot, amelynek vezetését szerinte teljes egészében a németek vették át; és „valójában egy német frakcióról van szó”.

A magyar miniszterelnök megerősítette azt is, hogy még mindig napirenden van a Fidesz belépése az ECR pártcsoportjába, de ezzel még várna, hiszen hamarosan minden megváltozhat. „Arra van szükségünk, hogy a jobboldali szavazók véleményét a jobboldal tükrözze és gyűjtse össze. Nem pedig arra, hogy az EPP továbbra is a jobboldali szavazókat gyűjtse össze, hogy megtévessze őket, és együttműködjön a baloldallal” – tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint ezeket a kérdéseket az európai parlamenti választások után kell tisztázni.