Rendelettel módosította a kormány a költségvetést, ezermilliárddal nagyobb lesz a hiány

A Telex összefoglalója szerint

• 7-ről 8,5 százalékra nő a központi költségvetés hiánya,
• 670-ről 2600 milliárdra növeli a kormány a rezsivédelmi alapot,
• A központi tartalék 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő,
• Csökkennek az önkormányzatokra jutó támogatások egyes tételei,
• van olyan félmilliárdos tétel is, amely lenullázódik,
• ugyanakkor a kormány a tervezettnél jobb GDP-arányos államadóssággal számol: 73 helyett 70,4 százalékkal.

A kormány a 2023. évi költségvetés veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól rendelkezve közölte: a központi költségvetés

• kiadási főösszege 39 758 milliárd forint,
• bevételi főösszege 36 358 milliárd forint,
• a hiány 3400 milliárd forint – ez 8,5 százalékot jelent a büdzsében.

A júliusban elfogadott költségvetés még csak 2352 milliárdos hiánnyal számolt, 33 300 milliárdos kiadás és 30 900 milliárdos bevétel mellett: az akkor tervezett hiány tehát 7 százalék volt.

Rezsivédelem

A költségvetés új verziójában a kormány majdnem négyszeresére emelte a rezsivédelmi alap forrásait: azok összege az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik.

Ennek alapja, hogy a pénzügyminisztérium már a Költségvetési Tanácsnak december 23-án átadott módosítási tervezetet azzal indokolta, hogy „jövőre Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő, ezért a 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése.” A rezsivédelmi alap megemelésével a költségvetés továbbra is biztosítja a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges forrásokat az átlagfogyasztás mértékéig.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány központi tartalékot is megemelte: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő a tartalékok összege.

Az államadósság kisebb lehet a tervezettnél

Az új jövő évi költségvetés 1,5 százalékos GDP-növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol. A rezsivédelmi alap nagyfokú felpumpálása miatt a kormány a korábban meghatározottnál magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozta meg az új hiánycélt. Azt is kikötötték, hogy ha a gazdaság a várható 1,5 százaléknál jobban bővül, akkor a fennmaradó részt a hiány további csökkentésére kell fordítani. (Az idei évre a GDP növekedése négy százalék.)

A kormány szerint az adósságráta 2023 végére 70,2 százalékra javulhat – ez a mutató viszont jobb, mint az eredetileg tervezett 73 százalék.

A hvg.hu szúrta ki, hogy a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai résznél a helyhatóságok elszámolások támogatási jogcím előirányzata 11,7 milliárdról 7,7 milliárdra, a vis maior támogatások összege 4 milliárdról 2,7 milliárd forintra, a belterületi utak, járdák, hidak felújítására szánt összeg 500 millióról nulla forintra csökken.

Magyarország központi költségvetése évről évre egyre nehezebben átlátható, ezt a rendeleti költségvetés csak fokozza – teszik hozzá a cikkben. Ez akkor is igaz, ha a folyamatban részt vesz a Költégvetési Tanács, amelynek előzetes hozzájárulása szükséges a költségvetés módosításának elfogadásához.

(forrás: Telex, kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)