Rendkívüli megszorításokra készül a főváros

A jelenlegi cash-flow adatok szerint júniusban 32,1, júliusban 52,6, augusztusban pedig 76,1 milliárd forint hiányozhat a főváros bankszámlájáról. Ha a 25 milliárd forintos mínuszt átlépik, nem tudják tovább finanszírozni a feladatokat, azaz csődbe jut Budapest – erről Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy csütörtök délutáni sajtótájékoztatón számolt be.

Kiss Ambrus az elmúlt hetekben több kormányzati szereplőnek is megmutatta az adatokat és előrejelzéseket. Állítása szerint nem sok sikerrel járt, a kormányzati szereplők semmilyen hajlandóságot nem mutattak a megoldásra.

Karácsony Gergely ezért azzal bízta meg Kisst, hogy állítson össze egy úgynevezett túlélőprogramot jövő hét közepére, hogy milyen lépésekkel tudná átvészelni a főváros a nyarat.

Rendkívüli főpolgármesteri kabinetülést hívnak össze, és az áprilisi közgyűlésen – két hét múlva – már konkrét lépésekről dönthet a közgyűlés.

A főpolgármester két tabut határozott meg előzetesen: a közszolgáltatások jelenlegi szintjét fenn kell tartani, és a béreket ki kell fizetni. "Minden más kérdés nyitott" – tette hozzá Kiss.

Kiss részletesen ismertette a sajtótájékoztatón az elmúlt évek gazdasági adatait. Míg a működési bevételek szinte változatlanok 2019 óta, a kiadások évről évre drasztikusan nőttek az infláció, az energiaválság, a kamatkiadások és a kormányzati döntések miatt.

A főváros számításai szerint a közvetlen kormányzati döntések 148 milliárd forintot vettek el Budapesttől.

Ebben benne van a szolidaritási hozzájárulás emelése, amely három év alatt 67,7 milliárd forintos kiadást jelentett Budapestnek. Az iparűzési adó jogszabályi környezetének megváltoztatása, majd a felezése pedig összesen 80,5 milliárd forinttal csökkentette a Fővárosi Önkormányzat bevételeit. "Ha ez a pénz most itt lenne, a Petőfi híd felújítását terveznénk" – mondta a főpolgármester-helyettes.

2023 első negyedévében 93,7 milliárd forintnyi bevétele volt a fővárosnak, és 72,4 milliárd kiadása. Kiss arról beszélt, hogy a jelenlegi 21,3 milliárd forintos egyenleggel kellene eljutnia a fővárosnak május 31-ig, amikor az iparűzési adó egy részét megkapja. A nagyobb tétel azonban csak szeptember 15-én érkezik meg.

"Az energiaválságot becsúszó szereléssel próbáltuk meg kezelni. Tizenegyes nem lett belőle, de a labda legalább lassabban gurul a gólvonal fele" – mondta a sajtótájékoztatón Kiss Ambrus. A főváros vezetése már 2022 nyár elején elkezdett arról beszélni, hogy az energiaválságot kezelni kell, és nagy baj lesz. Sokan azzal támadták Karácsony Gergelyt akkor kormányzati oldalról, hogy miért akar beleszólni az emberek életébe.

"Három hét alatt megváltozott a világ, de nekünk ez a három hét elegendő volt, hogy felkészüljünk valamilyen szinten" – folytatta Kiss. Bevezették az úgynevezett Budapest-modellt, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb energiafogyasztóknál (pl. közvilágítás, közösségi közlekedés, ivóvíz-szolgáltatás) napi áron szerzi be a Fővárosi Önkormányzat az áramot. "Ha ezt nem tettünk volna, akkor az első három havi adatok alapján 29 milliárd forinttal nagyobb lenne a kiadás" – tette hozzá Kiss.

A főpolgármester-helyettes szerint, ha ezt a 29 milliárd forintot nem sikerült volna megspórolni, már ma sem lenne miről beszélni, mert csődbe jutott volna Budapest.

(Forrás: Telex)