Ruszin-Szendi: Diktátori jellemzőket hordoz magán a pártpolitikai vezetés

A Tisza Párt megmozdulásán már jóval a 3 órás kezdés előtt megtelt az Opera környékének területe, aztán a tömeg az Andrássy úton Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig állt.

Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök volt a rendezvény első felszólalója. Nem ejtette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nevét, viszont a Petőfi laktanya átnevezése ügyében félreérthetetlenül utalt rá, és megjegyezte: hatalmi arroganciában szenvedő, a sorkatonaságot elkummantó ember döntött az átnevezésről.

Azt állította, hogy figyelik és büntetik a Honvédségnél, ha lájkol az ember egy kritikus posztot. Szerinte azért, "mert félnek". Ő viszont erre azt mondja: "ne félj, rettegj!". "Elég volt a goebbelsi propagandából, a csinovnyikok hatalmi arroganciájából" – mondta Ruszin-Szendi, a tömeg pedig visszhangozta: "elég volt!", és felhangzott a "Mocskos Fidesz" is, nem utoljára.

Vissza kell adni az egyenruhások megbecsülését, anyagilag és más téren is – fejtette ki Ruszin-Szendi, aki megjegyezte: főtisztek burkolónak meg villanyszerelőnek mennek, hogy megéljenek, közben pedig pénzért árulnak rangokat, és fel lehet venni már a seregbe büntetett előéletűeket és külföldieket is. A negatívumokat sorolva megjegyezte: mindez "nagyon közel áll a hazaárulás tényéhez".  

Ruszin-Szendi Romulusz úgy fogalmazott: "Tudjuk, hogy a diktátori jellemzőket magán hordozó pártpolitikai vezetés újra cáfolni fog mindent, és tovább fogja folytatni a lejárató kampányt". Talán még szakértőt is találnak szerinte, aki azt mondja, hogy a tokaplasztikán kívül hajbeültetése is volt. "De mindent hiába, mert az állomány tudja, hogy igazam van, és hogy senki nem hagyunk hátra."

Bódis Kriszta, akit a közönség "Kriszta, Kriszta" skandálással fogadott, beszédében a felvilágosodás korától indulva azt kérdezte: mit tett a zsarnokság, amikor a nép felébredt a felvilágosodás korában? Szerinte rettegett, mert az emberek gondolkodni kezdtek és fellázadtak. Úgy látja, most újra kevesek kezében koncentrálódik a hatalom, és újra megpróbálnak minket elhallgattatni. Rá kell eszmélni arra, hogy a felvilágosodás lángja soha nem hunyt ki.

"Minden korszaknak megvannak a maga zsarnokai, és minden korszaknak megvan a maga felébredő népe. A forradalom nem kérdezi, honnan jössz, csak azt, hogy merre akarsz menni" – hangsúlyozta.

"A nők nem fogadták el, hogy a szabadság férfi ügy, mert a szabadság mindenkié" – idézte fel Bódis Kriszta 1848-as forradalmat. Példának hozta Szendrey Júlia költőt, Brunszvik Terézt, az első magyarországi óvodák megalapítóját, Teleki Blankát grófnőt, Kossuth Zsuzsannát, aki kórházakat szervezett a szabadságharc alatt. Hozzáfűzte: a szabadság eszméje olyan erős, hogy a legkülönfélebb embereket is képes összefogni 

"Amikor megpróbálnak egymás ellen fordítani minket, és egy hatalom túl nagyra nő, a forradalom szelleme mindig újraéled", jelentette ki.

Nagy Ervin színész következett, aki felhozta, hogy ezen a napon átírták a márciusi ifjak 12 pontját, "de innen is üzenjük nekik: nem kérünk belőle". Nagy arról beszélt, hogy a 12 pont eddig jó volt, és a következő 200 évben is ezt a 12 pontot fogják átadni az unokáiknak. "Mi Petőfi népe vagyunk, mi a szabadság népe vagyunk" – hangsúlyozta.