Szörényi Levente szerint Brüsszel kivéreztetni próbálja Magyarországot

Szörényi Levente hosszú interjút adott a kormányközeli Mandinernek, és bár szóba került Árpád fejedelem, István király és mindenféle misztikum, a beszélgetés több ponton is közéleti elemzésbe ment át, amelyben a legendás zenész a saját olvasatát osztotta meg aktuális történésekről.

Orbán Viktor nagy médiakarriert befutó nagy-magyarországos szurkolói sáljáról például azt mondta, hogy az „egy-két elvakult balliberális véleményvezéren kívül csak külföldön ütötte ki a biztosítékot”, és egyébként is az autója hátulján is régóta ott van a Nagy-Magyarország-matrica.

A felvetésre, hogy a nyugat-európai beatzenét meghonosító Szörényi Levente esetleg Nyugat-ellenessé vált-e, a zenész azt mondta, valójában az bizonyosodott be, hogy „mi nem kellünk a Nyugatnak, legalábbis ha nem hagyjuk magunkat jobban kiszipolyozni vagy éppen a nemzetállamunkat beolvasztani egy amerikai hegemóniájú európai egyesült államokba.”

„Megtörésünkre, kivéreztetésünkre a legdurvább kísérlet az, hogy nem kapjuk meg az uniós járandóságainkat és a covid-válságot kezelő helyreállítási program pénzeit. Hát hová jutottunk? – reflektál az Európai Unió és Orbán Viktor konfliktusára, sőt az épp aktuális tanártüntetésekre is, amikor azt mondja: „Ők is tudják, mi is: a pedagógusaink betervezett béremelése ott van az ide nem adott forrásokban.”

Szörényi Levente közzétette saját értelmezését a keleti nyitásról is: „Nem lépünk ki az Európai Unióból – hacsak nem utálnak ki minket onnan végképp –, nem kapunk lóra, nem költözünk vissza Közép-Ázsiába, de annyit beláthatunk: szükségünk van lelki és anyagi szempontból arra az erőre, amihez az ősmúltunk és alkatunk is kapcsol. A mi támaszunk nem kis részben kelet felé van, a megmaradásunk bizonyos feltételei kétségtelenül arra találhatók.” Majd konkrétumokra, azaz pénzre váltott: „Beleértve mondjuk egy energetikai megállapodást Azerbajdzsánnal, vagy éppenséggel egy kínai hitelfelvételt, amivel a nekünk ide nem adott európai uniós pénzt tudnánk pótolni…” Szerinte az Orbán-kormány jól látta, hogy a keleti nyitás elengedhetetlen lesz a magyarok boldogulásához és biztonságához.

És persze az orosz-ukrán háborúról is megosztotta helyzetértékelését, amelynek az a lényege, hogy valójában az egészről az Egyesült Államok tehet. Vagy a „titkos társaságok”: „(Az Egyesült Államok) kitörési pontot keresve provokálhatta a – 2014-ben megszerzett Krímmel megelégedni látszó – Oroszországot. Talán azért, hogy gyengítse az oroszokat, talán azért, hogy még jobban alávesse Európát, és a zavarosban halásszon. De arra is gyanakszom, hogy a pusztító világerővel felérő titkos társaságok világában felbomlott az érdekegyensúly, ezért kapcsoltak rá valakik a rombolásra…”

Az Ukrajna elleni háborút Vlagyimir Putyin orosz elnök indította február 24-én – erről nem esett szó az interjúban.

(forrás: hvg.hu)