Tojáshiányt vetít előre, és kormányzati egyeztetést kér a Tojásszövetség

Kiderült az is, hogy ők is csak a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből értesültek arról, hogy a tojás is hatósági áras lesz, ráadásul amíg a tejnél, lisztnél és cukornál egyféle termékre terjesztették ki a hatósági árakat, addig a tojásnál mindenféle tartásmódra, méretre és csomagolásra bevezették.

Ezért az ágazat képviselői egyeztetést kérnek a gazdaságfejlesztési minisztertől és az agrárminisztertől, de mint írják, a gazdák addig is mindent megtesznek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikból biztosítsák a megfelelő tojásellátottságot. Ez azonban a megváltozott helyzetben nem lesz könnyű, emelték ki a végén.

A Magyar Tojásszövetség elnöke, Sütő Zoltán a közlemény szerint kiemelte, hogy az évi kétmilliárd darabos éves tojásfogyasztás nagy része pont a karácsonyi időszakra esik, épp ezért ilyenkor van lehetősége a termelőknek a haszonra.

Ha a termelő nem tudja az önköltséget és a megélhetéshez szükséges árbevételt realizálni, számítani kell termékhiányra – már középtávon is – tette hozzá a szövetség elnöke.

Emellett Sütő Zoltán figyelmeztetett arra is, hogy ha az árstoppal lefölözik a termelő hasznát, akkor nem tud tartalékot képezni és fejleszteni. "A tojástermelés nem egy gyártósor, amit bármikor le lehet állítani, vagyis az előretervezés a teljes folyamat időigényessége miatt nagyon fontos tényező. Sajnos a mostani körülmények között ez teljesen kiszámíthatatlan és tervezhetetlen lett" – tette hozzá ehhez.

Kitért arra is, hogy Magyarország nem tojásexportőr: a magyar termelés nagyjából 80 százalékát fedezi a hazai igényeknek, így sajnos importra is szükségünk van, és mivel egész Európában magas a tojás ára, ez azt is jelenti, hogy az import tojás sem lenne olcsóbb, mint ami a magyar termelőtől származik.

A közleményben kitértek arra is, melyik az a három tényező, ami befolyásolja a tojás árát:

• termelői költségek : A termelői költségek 70 százaléka a takarmányköltség, ami egyrészt az orosz-ukrán háború miatt (mindkét ország jelentős búza-, kukorica- és napraforgó-termelő ország) akár négyszeresre drágultak, másrészt a takarmánynál világpiaci árakkal számolnak, sok esetben euróban kell fizetni, így a forintgyengülés sem tett jót. Jelentős tétel még a tojótyúkok beszerzése és felnevelése, az energetika (fűtés, hűtés, légcsere), az állatgondozás (emberi munkaerő, gépek), az állategészségügyi, higiéniai költségek, az amortizáció, valamint a karbantartás és az új eszközök beszerzése. Az energiánál tízszeres, húszsoros drágulások jellemzőek.
• csomagolóhelyi ár: A tojások nagy része csomagolóközpontokba kerül, ahonnan csomagolóhelyi áron továbbítják az árut az üzleteknek. Itt a legnagyobb költség a csomagolóanyag, ami egy újabb "hozzávaló", a papír drágulása miatt szintén jelentősen emelkedett.
• fogyasztói ár: A nagy áruházláncok általában versenyeztetik a tojásbeszállítókat, kiválasztják a legalacsonyabb áron szállító termelőt. Így a tojás végső, fogyasztói árát – a saját költségeik ráterhelése után – a kereskedők határozzák meg.