Reméljük, a nyaralásukat is mi, adófizetők állhatjuk, ha elröppennének pestiesen szólva „görögbe vagy törökbe” egy kicsit lesülni a családdal együtt, ha éppen foglalt lenne a Rose d’Or luxusjacht az adriai kikötőben.

Egy hölgy közölte, hogy mától egyetlen betevője a capuccino lesz, mégpedig éjjel és nappal, '56-osok unokája ő, aki nem tűrheti a justizmordot, és a tejeskávé szakadatlan fogyasztásával ország-világ, de még Gianni Annoni előtt is hajlandó demonstrálni, hogy eddig és ne tovább a magyar nemzet megbecstelenítésében.

Magyar Péter mondanivalója, álláspontja, ilyen tempó mellett finoman szólva nem mindig koherens. Azt mondta, nem megy Brüsszelbe, majd egy irányított szavazással legitimálta döntését, amit idővel azok a hívei is megbocsátanak neki, akik most úgy gondolják, hogy vezetőjük megy a tutiba, havi tízezer euróért, plusz extrák.

Az a csúnya pesti pletyka már korábban szárnyra kapott, hogy a kamerák előtt szexelőkből meggazdagodott pornómágnás azért vágott bele a politikába, mert magasabb helyről ezt kérték tőle, cserébe futni hagyják. Kétségtelen, az események egymás után rakása akár efféle olvasatot is megenged. De az biztos, jogilag Gattyán mindenképpen ártatlan – és talán számára a legfájdalmasabb, ha igaz, ez a történet. Ugyanis a gyanú ott lebeg a feje fölött.

Nem tudni, át kell-e menniük a csicska-korszakon, kapnak-e majd kimenőt, mi lesz a katonai fokozatuk, milyen a lepedő a priccseken és van-e wifi a kóterban. Kötelező lesz-e a kardiológusoknak a surranó? Minden obsitos felcsernek jut-e kellő gyíkhús-ellátmány?

Van, hogy a békepárti törvénybuheráció nem úgy sül el, az élet még Orbán Viktornál is rafináltabb néha. Bezzeg Balog Zoltánt nem billentik ki a kínos beszélgetések. 

Persze lehet, hogy a fővárost a fővárost a négyes-hatos vonalán belül képzelőknek van igazuk, azaz Csepel tényleg vidék, minket nem érdekel a pártpolitika, és arra szavazunk, akivel már voltunk együtt kocsmázni. De én azért mindenesetre, a nemzet érdekében szeretném kezdeményezni Németh Szilárd klónozását. 

A kiindulási pont mindenképpen az, hogy az Orbán-kormány gyakorlatilag felszámolta a menekültügyi ellátási rendszert, lehetetlenné tette, hogy normális (értsd: európai) eljárásban megállapítsák, hogy ki jogosult védelemre és ki a gazdasági bevándorló vagy egyéb kalandor, védelemre nem jogosult személy.

Maradt még Deutsch "náci tempó” szövege. Tényleg joga van egy embernek másokat egy listázás miatt lefasisztázni, akinek a haverjai folyamatosan listáznak és bélyegeznek meg egész társadalmi csoportokat? Vagy azért, mert liberális, vagy annak kinevezett filozófusok, vagy pedofilként kezelt melegek, vagy az ún. Soros-hálózat "ördögien gonosz” figurái, köztük a TASZ nevesített munkatársai, vagy külföldi ügynöknek titulált civilek, vagy be nem hódolt kisegyházak, lázadni merészelő tanárok, a kormánylapban szégyenlistára került bírók, orvosok, ellenzéki művészek, vagy Kövér László szép szavaival "nyikhaj, senkiházi, utolsó, tollforgató terroristák”: értsd újságírók.

Horn Gábor, némileg oldott állapotban 2008-ban már egyszer összefoglalta a lényeget, és lefordította, hogy valójában mit üzennek a választók Gyurcsánynak.

Lehet örülni, bizakodni és szomorkodni is, mindenre találunk okot. Tény, a diktatúra letéteményese, a Fidesz meggyengült, pozíciót vesztett, de megroggyanásáról egyelőre szó sincs.

A hétvégére a kormánypárt egymillió háztartás door to door felkeresését tervezte, ötvenezer aktivistával, ami azt jelenti, hogy fejenként mindenki felkeres húsz háztartást.

Éppen egy nappal az Európai Parlamenti képviselő választás előtt jelentette be az Akadémiai Dolgozók Fóruma, hogy mivel az egyetem a Lex CEU óta már nem vett fel újabb hallgatókat a magyar akkreditációs képzésre, és közben a Bécsbe költözött / űzött kampuszon felépült a teljes képzési rendszer, végleg befejezik az oktatási tevékenységet.

A politikusoknak csak a vasárnap létezik. Pedig a politika hétfőn kezdődik.

Azt mondta a Munkáspárt vezére, hogy csak a Fidesz. Mert szerinte csak a jelenlegi kormány akadályozhatja meg, hogy Magyarország belesodródjon az orosz-ukrán háborúba.

A politikus a gyerek felhasználásával üzeni, hogy ő (mármint az ilyen-olyan hatalmi jelölt) a jövő kulcsa, egyben feddhetetlenségének, mondhatni ártatlanságának szimbóluma, maga a tisztaság.