Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
A szegények is esznek csokit – Selmeci János jegyzete
A kasszánál egy férfi fizet és közben a feleségét szidja, "huszonkétezer forint hallod, neked meg még kellett az a rohadt arckrém" – mondja neki "mások bezzeg a dubai csokit is meg tudják venni" tromfol a nő, és egyikük sem látja, ahogy a kasszás hang nélkül eltátogja, hogy a szegények.
Arató András: Töltődünk, telítődünk
8/02/2023 15:35
| Szerző: Arató András
Újabb szerző a Szabadság Klubban, ezúttal a Klubrádió berkeiből.
Budapest, 1984. április 26. Kádár János, az MSZMP első titkára meglátogatta az Angyalföldi Akkumulátor és Szárazelemgyárat. Az iparág stratégiai fontosságát volt hivatott aláhúzni Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának (egyúttal a Budapesti Pártbizottság első titkárának) és Bereczky Gyulának, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya alosztályvezetőjének a jelenléte. Hazánk már ekkor a világ élvonalához tartozott a Szokol rádiók energiaellátásában. E készülékek energiaigényét kettő darab 4,5 V feszültség megteremtésére alkalmas laposelem volt hivatott kielégíteni. Mellékhatásként felfutott a befőttesgumi iparunk is, minthogy ezekkel lehetett stabilan rögzíteni egymáshoz a hifit és az áramforrást. Jegyezzük még fel a Szokol készülék azon kiváló tulajdonságát, hogy sem RH, sem URH sáv vételére nem volt alkalmas, megakadályozva ezzel a Szabad Európa Rádió és a Klubrádió kártevését népünk töretlen szellemi fejlődésében.
Bős & Nagymaros, 1988 – 89. – Ti is jöttök a tüntire? – kérdezgetik egymást alsós-felsős-gimis gyerekek. Két dologban egyetért az ország döntő többsége: ne épüljön meg a vízlépcső, és elérkezett a Kádár-rendszer bukása.
Debrecen, 2023. 02. 05. Kínai barátaink nertársi segítségével hatalmas lépést teszünk annak érdekében, hogy e sajátosan magyar iparágban visszahódítsuk vezető szerepünket.
Egy szárazelemgyárhoz alapvetően négy dolog szükségeltetik. Energia, víz, kobalt és lítium, valamint munkaerő. Szerencsére egyik sem áll rendelkezésre hazai forrásból, ezért helyezik el a gyáróriást olyan területen, amelyik mindentől nagyjából hasonló távolságban van. Hasonlóan messze. Csak az veszélyezteti az egyensúlyt, ha a hazánk alatt húzódó végtelen kobalt- és lítium mezőkön megkezdődik a kitermelés. A magyar közoktatás is folyamatosan úgy készíti fel a tanulóifjúságot, hogy az alkalmas legyen az üzem segédmunkás-igényeit kielégíteni. A kutatás és fejlesztés fáradságos munkájával nekünk nem kell foglalkoznunk, azt elvégzik helyettünk is távol-keleti barátaink.
Hét évtizeddel azután, hogy a honnak jólétet hozó korabeli program megteremtette a Kárpát-medencében a vas- és acél országát, országunk vezetői újrafogalmazzák identitásunkat: mi leszünk az akkumulátorok országa! Harmincöt évvel ezelőtt talán tévedtünk a vízlépcső ügyében, de az egypártrendszert illetően biztosan nem.
Gyerünk, emberek, ne maradjon egy cella sem üresen!
Címlapi fotó: Arató András