
Pirézek a Kárpát-medencében – Józsa Márta jegyzete
Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért lát ellenséget újabb pirézszerűségekben. Józsa Márta jegyzete.

A van és a nincs - Szénási Sándor jegyzete
Az önmagáért kiálló civilség nem feltétlenül új jelenség, valami nyugatosság mindig ott volt habként a társadalmon, mint valami illúziófelhő, ami annyi generációt vezetett már félre. Van, de a vanásnál sosem több. Örökös kisebbségre ítélt.

Mi lesz akkor miniszterelnök úr, hogy ha mégis lesz Pride? - Selmeci János jegyzete
Kedves hallgatók, fogadjanak velem. Két tippem is van, az egyik az, hogy hiába ment át a parlamenti bizottságon, végül nem fogják megtiltani a szivárványos zászlót középületekre helyezését, a másik pedig az, hogy ha mégis betiltanak egy zászlót, akkor a Fidesz jövőre elveszít a választást.

A hogyishívják – Szénási Sándor jegyzete
Azt mindenki döntse el maga, hogy az-e az egészséges társadalmi állapot, ha az emberek nem is tudják a köztársasági elnök nevét, az viszont kétségtelen, hogy aki most foglalja el a pozíciót, nem ad okot arra, hogy megjegyezzük.

Fokozni a fokozhatatlant - Kárpáti Iván jegyzete
A Millenárisra sebtében összeterelt élő Bayer-show különleges színfoltja a volt Gulyás Gergely, papíron a kormány egyik legerősebb minisztere, akinek nyilván vezeklésül kell most kiállnia ilyen haknikon. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Varga-Magyar házaspár szép karriert futott be a NER-ben.

Nehogymá’ ő magyar legyen - Dési János jegyzete
Ha éppen az ügynöközés és az idegen érdekek vagy a szuverenitás kifejezések a néphülyítés és heccelés aktuális kifejezései, akkor természetesen a gránitszilárdságút is át kell csöppet faragni. Milyen jó is lesz majd azon rugózni, amikor kipécéznek valakit, hogy nehogymá’ ő magyar legyen, gyere vegyük el a az állampolgárságát. Höhö.

Vírus - Józsa Márta jegyzete
Újra aktívak a határállomások Ausztria felé. Egyelőre ismét vége a szabad határátlépésnek, ahogy Szlovákia irányában is ez a helyzet. Legutóbb a Covid-járvány alatt volt ilyen, most a szarvasmarhák 50 éve nem észlelt pandémiája, a száj és körömfájás a lezárások ellenőrzések oka.

Je suis 24 – avagy Kormányinfót bojkottálni nem kell félnetek, jó lesz
A Kormányinfó sokkal szórakoztatóbb és igazabb lenne csak fideszesek részvételével.
Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete
6/02/2025 18:04
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Amit tizennégy év alatt elloptak, amit kiszárítottak vagy éppen felszámoltak, már hirtelen jött pénzzel sem lehet helyreállítani. És ez itt a lényeg; most jutott el ez a politikai rendszer a fordulóponthoz, akár tovább öntik a pénzt és gyarapítják a vagyont maguk számára, vagy a föltámadott társadalmi feszültségeket bármekkora pénztömeggel próbálják enyhíteni, nem megy.
A Fudan egyetem és a mini-Dubaj program bukása nem csak azt mutatja, hogy a magyar kormányt a szolgák pénzhez, vagyonhoz és befolyáshoz juttatásán kívül semmi sem érdekli komolyan, hogy a szakmaiság és a józan ész nem számít, hanem rávilágít arra, miként teszi tönkre, hagyja elsorvadni azokat az ügyeket, amelyek számunkra, egyszerű állampolgárok számára lennének igazán fontosak. Évekig tolta a kínai egyetem és a kínai kampusz építők programját, leseperve ezzel a főváros tervét a diákváros létesítéséről, közben szétverte a felsőoktatást az alapítványokba hajtással, mellesleg ma kevesebb diplomás van, mint korábban és ebben is az EU sereghajtói lettünk. Romlik a felsőoktatás helyzete viszont ugrott a fantazmagóriák körébe tartozó Fudan-ügy, bár az eredetileg a fenntartására létesített alapítvány átkeresztelve, főigazgatóval és alkalmazottaival kapja a busás állami apanázst.
Pesti Dubaj ugyan nem lesz, de e másik fantazmagória rávilágít arra, mennyire csak a harács a fontos ezeknek a megöregedő fiatal antidemokratáknak, hiszen a lakhatási válság egyik oka éppen az, hogy nem bérlakásokkal, nem a rászorulók számára elérhető lakásprogramokkal állnak elő, hanem a választói táborba tartott, középosztálynak nevezett csoportoknak kedveznek - közben azért jól el is adósítják ezeket az embereket – és persze kastélyokkal és luxus lakónegyedekkel gyarapítják magukat és gazdasági, pénzügyi köreiket.
Közben annyira családbarátok, hogy a születésszám minden idők legalacsonyabb szintjén van, hogy legalább nyolcezer orvos hiányzik az ellátásból, hogy a felszabdalt ügyeleti rendszer miatt hétvégén utazni kell az ország több részén akár 20-30 kilométert a súlyosan beteg gyerekkel a rendelőig, hogy az egyik kórházban a gyermeksebészetet, a másikban a szülészetet, vagy hogy egy központi kórházban Budapesten egyes osztályok fekvőbeteg részlegeit kell bezárni. Közben csőbe húzzák a bírókat, piszkos politikai csapda helyzetet teremtve számukra, ráadásul a bíróságok munkáját segítő szakemberek elhagyják a pályát, és akkor most idő hiányában fejezem csak be a felsorolást. És mindezen a pénz sem segít. Már késő. Amit tizennégy év alatt elloptak, amit kiszárítottak vagy éppen felszámoltak, már hirtelen jött pénzzel sem lehet helyreállítani. És ez itt a lényeg; most jutott el ez a politikai rendszer a fordulóponthoz, akár tovább öntik a pénzt és gyarapítják a vagyont maguk számára, vagy a föltámadott társadalmi feszültségeket bármekkora pénztömeggel próbálják enyhíteni, nem megy. Részint el is fogyott a pénz, de elfogyott a türelem, a bambaságot lassan felváltja a figyelem és az akarat, hogy itt ezeknek menniük kell. Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán!
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2025. február 6-ai adásában hangzott el.