Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Tények nélküli világ – Kárpáti Iván jegyzete
Mindenki abban hisz, amiben akar, szabadon döntheti el. Egyre kevésbé kiszámítható, hogy egy nyilvánosságra kerülő információ milyen hatást vált ki, így pillanatokon belül elveszti jelentőségét.
Egy vétó halála – Szénási Sándor jegyzete
31/07/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Az tudható, hogy Orbánék két konnektje, Oroszország és Kína szintén jelen vannak, az egyikük fegyvereladási listáján Venezuela több milliárd dollárral az ötödik. A tankokért a tízes években Maduro még banánnal, és más mezőgazdasági termékekkel fizetett, azóta tán más a helyzet, az elnököt az húszas évek eleje óta mindenesetre orosz katonák is védik.
Úgy tűnt, az Unió már megint elbotlott az egyik saját lábában, és persze, hogy ezt a lábat Magyarországnak hívják, a botlás műfaját pedig vétónak.
Budapestet az zaklatta fel, hogy a közösség aggodalmát próbálta kifejezni az elcsalt venezuelai választások okán, amihez amúgy kétség nem fér, ezenkívül Ukrajnáról a nyilatkozatban szó se esett, Brüsszel tehát azt hitte, itt gikszer nem lehet, ámde mégis volt. Budapest non coronat, most se.
A dél-amerikai országban éppen tüntetők ezrei vonulnak, Molotov-koktélokkal, autógumikat égetve, köveket dobálva, ám mindenki tudja, hogy hiába. A rezsim egyfajta szimbólumként még azt a kávézót is bezáratta, ahol az ellenzéki vezér reggelizni szokott.
A magyarok a magyarázatokkal már nem sokat vacakolnak, egy ideig csak arra utaltak, hogy Budapest már novemberben támogatását fejezte ki Maduro baloldali elnöknek, és hát igaz, az elnök rendszere már akkor is mindennek az alja volt, mi változott, hogy júliusban elítélni kéne? A NER ráadásul üzletet szimatolt a dél- amerikai országban, korábban már olajipari együttműködéssel kecsegtette a világ legnagyobb olajkészletén, és – igaz, romos – iparán ülő diktátort, hogy mekkora sikerrel, még mindig nem látni.
Az tudható, hogy Orbánék két konnektje, Oroszország és Kína szintén jelen vannak, az egyikük fegyvereladási listáján Venezuela több milliárd dollárral az ötödik. A tankokért a tízes években Maduro még banánnal, és más mezőgazdasági termékekkel fizetett, azóta tán más a helyzet, az elnököt az húszas évek eleje óta mindenesetre orosz katonák is védik. Kína a valóságban is befektetett a venezuelai, csapágyasra járatott olajiparba, egy idő után el is kezdett idegeskedni, hogy mire is el megy az ő 2 milliárd dollárja, ezért még Maduro ellenzékével is tárgyalni próbált egy időben. Több vas a tűzben, értik. Persze Peking most Maduro-nak gratulált, kinek másnak.
Közben Venezuelát Amerika és Európa már évek óta szankciók alá helyezte, a lakosság negyede már lelépett, csak Spanyolországban él most félmillió venezuelai, de Magyarországnak is jutott belőlük. Ezt onnan lehet tudni, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokra az I. kerületi választói névjegyzék szerint egy 77 férőhelyes idősek otthonába 840 menekültet jelentettek be, többségük venezuelai volt. Az említett körzetben egyébként 2650-en jogosultak választásra, vagyis majdnem harminc százalékot jelentett az újonnan jött várlakók súlya, persze a Fidesz-nek, a Párbeszéd szerint legalábbis, míg a Fidesz polgármester-jelöltje azt írta, hogy elítélik az ellenzék színvonaltalan uszítását a diktatúrából menekült honfitársakkal szemben. Ami szép gesztus, menekültekből rögtön honfitársat csinálni, a Fidesz eddig nem erről volt híres, de hát változni sosem késő.
Viszont Nicolás Maduro választási csalása elítélésének orbáni megakadályozása eleinte mégsem ezt mutatta, de hogy a venezuelai kártyából az oroszok és a kínaiak mellett bármi komoly lenyúlást le tud-e magának osztani a a NER-elit, igazán kétséges: ha marad a vétó, marad a Peking és Moszkva melletti büszke dübörgés a fahídon, a szokásos nemzetközi szégyen, és a 800 venezuelai menekült.
P.S.: Miközben ezt a jegyzetet írtam, a kormány mégis átállt a saját első kerületi polgármestere oldalára, és akként nyilatkozott, hogy alapos megfontolás után a venezuelai választást csalásnak és disznóságnak tartja, így csatlakozik az uniós nyilatkozathoz.
Vagyis a venezuelai üzlet már tuti romokban. Az más. Akkor le Maduro-val.
Vagy mégse. Talán majd felhívjuk egy kicsivel később azzal, hogy nemcsak a kását nem eszik forrón.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. július 31-i adásában hangzott el.
