Sulyok Tamás a szívére vette - Kárpáti Iván jegyzete
Ha egy publicista kellemetlen szagú, légnemű anyagnak minősíti az államfőt, az nem az a kategória, mint amikor az államhatalom minden eszközét magának tudó politikus gerjeszt gyűlöletet emberek csoportjaival szemben.
Orbán = Le Pen - Dési János jegyzete
Marine Le Pen = közbűntényes sikkasztó. Vagyis ha Orbán = Marine Le Pen és Marine Le Pen = köztörvényes bűnözővel, akkor az annyi, mint Orbán = köztörvényes bűnöző.
Zoológiai minimum – Józsa Márta jegyzete
Egy skót újságíró, J. M. Ledgard a kétezres évek elején Afrikában volt külpolitikai tudósító. Ott bukkant rá a szocialista zsiráfok történetére.
Túlélés - Szénási Sándor jegyzete
"Az EU pilléreit jelentő béke és stabilitás már nem garantált" – mondja Hadja Lahbib válságkezelésért felelős biztos – "Európa fegyveres erőszakkal szembeni felkészültsége és ellenállóképessége kihívásokkal nézhet szembe." Ezt úgy kell lefordítani, hogy háború lesz. Lehet. Talán nem. De lehetséges, hogy inkább igen. Éberség. Nem lehetünk olyan ostobák, mint a múlt század harmincas éveiben voltunk. Szóval készülni kell.
Az Alaptörvény szellemében – Selmeci János jegyzete
Bár rendes családos ember a közelébe nem megy, a Pride-on mégis összegyűlnek vagy ötvenezren, akiket a rend éber őrei a Hszi Csin-ping elvtárstól kölcsönkapott arcfelismerő kamerarendszer segítségével beazonosítanak, majd fejenként százezer forintra megbüntetnek.
A mi kis falvaink - Józsa Márta jegyzete
Ha víz nem is, de a lé dőlni fog, minden faluban lesz bankautomata, hozzá lehet majd jutni alaptörvényben foglalt jogunkhoz, a készpénzhasználathoz.
Tagosítás - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna igazán egy szót sem szólhat, amiért az amerikaiak a háta mögött tárgyalják le az oroszokkal a tűzszünet, és majd a béke kérdését is, mert az Unió is kiskorú státusban van. Nincs köze a nagyok dolgához, akkor se, ha amúgy az az ő legsajátabb dolga lenne: a végén megmondják neki, hogy merre hány óra, és alászolgája.
Maffiaállam mozgalmas hétköznapjai - Kárpáti Iván jegyzete
Most, hogy Matolcsy ment és a belpolitikai helyzet is kiélezett, nem kizárt, hogy példát statuálnak velük, megmutatják, hogy üldözi a korrupciót a jó cár, akit átvertek a bojárok. A rendőrség mindenesetre nyomoz. Azt persze nem tudhatjuk, hogy ez nem egy tárgyalási stratégia része-e. Nyomásgyakorlás az állami szerveket felhasználva, hogy esetleg ebből az űrből is látható vagyonból, mennyi kerüljön át az uralkodó családhoz.
Gábor György: A parvenü rongy jelleme
11/08/2023 16:06
| Szerző: Gábor György
Ennél ezerszer jobb volt az összes ótvaros diktátor, köztük Ceaușescu az arany WC csészéjével és WC keféjével, mert ezekben a szörnyetegekben – úgy tűnik – akadt még valami atavisztikus emberi maradvány, minimális szemérem, jóérzés, gátlás vagy nem is tudom, micsoda, szemben Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, aki mindezektől a humán nyomoktól garantáltan mentes, maga a pőre fideszség, hiszen amazok nem múzeumokat csesztek szét, csak a maguk képére és hasonlatosságára rendezték be otthonaikat. A jelenlegi magyar hadügyminiszter viszont ugyanezt az ország egyik fontos, frekventált és kedvelt múzeumával tette meg.
Facebookon írt posztomban elmondtam, mit is gondolok arról, hogy az új honvédelmi miniszter, bizonyos Szalay-Bobrovniczky Kristóf hamisítatlan parvenüként és utolsó bunkóként kisöpörte a helyéről a Hadtörténeti Múzeumot, csak azért, hogy berakhassa oda a fenekét, s elegáns fekvésű szobához jusson, pompás panorámával.
Tudom, hogy ennél súlyosabb disznóságokat is elkövettek és várhatóan el is fognak követni, de ezt a történetet én a legszimptomatikusabbnak, a legárulkodóbbnak és a legvérlázítóbbnak gondolom az elmúlt évek során elkövetett valamennyi gazemberségük sorából.
Adott egy önmagát folyamatosan nemzetiként és keresztényként magamutogató kormány, amely akár magáénak is vallhatná a konzervatív hagyományban jól ismert szállóigét, amely szerint még ha valami csillogóan új létrehozására nem is vagyunk képesek, de legalább a régi értékeket teljes épségükben törekszünk megőrizni. Meg hát a nemzeti hagyományok, az értékek továbbadása, a család és egyéb szófoszlányok, a nap 24 órájában.
Apropos, család, értékek továbbadása, miegymás. Én kisgyerekkoromban a Hadtörténeti Múzeum előtt álló ágyúkon lovagoltam rendszeresen, a múzeum megtekintése után szinte menetrendszerűen, ugyanis sokszor jártam emitt, minthogy apám és anyám volt az első "történész" az életemben. Apám itt mesélte el a magyar történelmet, anyám a Nemzeti Galéria nagy történelmi festményei előtt állva. De valamennyi iskolámmal úgyszintén jöttünk ide, aztán később már én hoztam a saját gyermekeimet, s minden kísértetiesen ugyanúgy zajlott: múzeumi sétával, aztán ágyúkon való lovaglással, magyarázatokkal, mesével, s innentől kezdve mindegyiknél állandósult történelemből a jeles, a töri lett a kedvenc tárgy, emelt színtű érettségi, sikeres felvételi, szóval hagyomány, ismeret, örökség, megőrzés, továbbadás, család, a jövő generációja, vagyis a Fidesz-KDNP összes jelszava, csak a CSOK és a fóliázás hiányzott közülük, meg az, hogy az anya nő, az apa férfi.
De aztán egyszeriben (korántsem váratlanul, az efféle már várható volt) megérkezett a hamisítatlan dzsentroid parvenü, a régről ismert magyar regények legundokabb, legvisszataszítóbb szereplője, a "kivagyokén", aki jelentős energiával törekszik magamutogatni, ki is ő és milyen is ő (jelentem, hiánytalanul sikerült megmutatnia), s aki egy mozdulattal kivágta az utcára a múzeumot, mint macskát nagydolgozni, hadd jöjjenek ezután teljesen feleslegesen a szülők a gyerekeikkel, elvégre nincs múzeum, nincs mese és magyarázat, következésképp azt követően nincs ágyún való lovaglás, a gyerekeket kitúrta a sajáttá nyilvánított homokozójából a miniszter bácsi, nem a Czinege Lajos, neki eszébe sem jutott ilyet tenni, pedig ő is megérte a pénzét, hanem ez a mostani háromnevű, és most ő lovagol a szobájában a vélt hírnevén és dicsőségén. Még tán szavalna is fennhangon, ha ismerné Balassi Egy katonaének c. költeményét: "Az jó hírért, névért s az szép tisztességért / ők mindent hátra hadnak, / Emberségről példát, vitézségről formát / mindeneknek ők adnak."
Vagyis a Hadtörténeti Múzeum, ami a honvédség legjelentősebb tudományos közgyűjteménye és kulturális intézménye, s ami a kifejezetten e célra átalakított klasszicista Nádor-kaszárnyába 1926-ban költözött be, majd 1937-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt (úgy bizony, a Horthy-korszakban, kedves Fidesz-KDNP!), majd a II. világháború után újra építette részben megsemmisült, részben megsérült gyűjteményét, s ahová nemzedékek sora járt és cipelte magával a gyermekeit, ahogy egykor őt cipelték a szülők és a nagyszülők, most a honvédelmi miniszter otthona lett, mert őkegyelmessége ezt nézte ki magának, oszt jónapot! Mindenesetre ennél ezerszer jobb volt az összes ótvaros diktátor, köztük Ceaușescu az arany WC csészéjével és WC keféjével, mert ezekben a szörnyetegekben – úgy tűnik – akadt még valami atavisztikus emberi maradvány, minimális szemérem, jóérzés, gátlás vagy nem is tudom, micsoda, szemben Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, aki mindezektől a humán nyomoktól garantáltan mentes, maga a pőre fideszség, hiszen amazok nem múzeumokat csesztek szét, csak a maguk képére és hasonlatosságára rendezték be otthonaikat. A jelenlegi magyar hadügyminiszter viszont ugyanezt az ország egyik fontos, frekventált és kedvelt múzeumával tette meg.
Nem az ő védelmére hozom fel, inkább csak emlékeztetek arra, hogy nyilvánvalóan ugyanez a nemzeti-konzervatív hevület volt az, amely megszüntette a műemlékvédelmet, ha másért nem, hát azért, hogy szabad garázdálkodási tereppé váljon az épített nemzeti örökség a rendszer többi parvenüje számára.
Amúgy pedig kifejezetten érdekelne, mit mond majd a Fideszre szavazó apuka, ha felhág gyermekével az egykor volt Hadtörténeti Múzeumhoz, ahová többé már nem léphet be a gyermekével? A múzsák otthonába (a múzeumokba) közönséges halandó még bejárhatott, elvégre kik azok a múzsák, de a hadügyminiszter irodáját Cerberusok vigyázzák. S vajon mit szól mindehhez a fideszes sikerek hagyományos propagandagépezete?
Annál is inkább, mert ez már nem "lölőizmus" (special thanks to Pesty László), hanem annak a legocsmányabb sokszorosa.
