Csak négy év, de hosszú lesz - Dési János jegyzete
Dési János jegyzetében azt járja körül, hogyan hathat az illiberális irányba tolódó világra Donald Trump második elnöksége.
Ad Acta – Józsa Márta jegyzete
Sokak, főként az idősebbek számára digitális bántalmazással érhetett fel, ahogyan az ügyfélkapuban újfajta azonosításra kellett ripsz-ropsz áttérni egy olyan rendszerben, amely félig sincs kész. Valakiknek sürgős volt felnyalniuk a rendszer félmunkában történt átalakításáért a pénzt. Vagy talán az volt sürgős, hogy gyorsabban haladhassanak a minél több adatunkat egyesíteni tudó, épülő rendszer felé.
Nem megy – Szénási Sándor jegyzete
Egy söröskorsós Fidesz-hívő sem hinné el, hogy Orbán az első hívó szóra ne teremne a helyszínen. Hiszen megdolgozott érte, fáradt a barátságért eleget, nem sajnálta rá a pénzünket sem.
Magyarország Legkorruptabb Embere – Selmeci János jegyzete
Párbeszéd egy képzelt díjátadó esélyeseinek nem is olyan képzelt érdemeiről.
Nagyvizit - Józsa Márta jegyzete
A rendezvényszervezők szókincsében lehet egy olyan meghívás is, amelyben a randalírozó, mindenki feleségét elcsábító családtaggal közölni lehet: meghívtunk, mert a meg nem hívást indokolni kellene, de jobban teszed, ha távol maradsz.
Egy amerikai röpte a föld körül - Szénási Sándor jegyzete
Musk nemcsak olyan ügyekben böffen bele más országok életébe, ahol nyilvánvalóak az érdekei, mint Bolíviában, ahol a helyi lítiumkészletre fáj a foga, hanem l'art pour l'art módon is, kvázi kedvtelésként, a pénz hatalma után egy politikai erőtől megrészegült szereplőként is. Ezt most Trump mellett játszhatja, hogy meddig, azt persze nem tudjuk.
A lengyel-magyar barátság eróziója - Kárpáti Iván jegyzete
"Abban már nem vagyok biztos, hogy ugyanezek a derék lengyelek elnézik azt, hogy Orbánék látványosan odatették magukat Putyin mellé."
Meglepődött-e Rogán? - Dési János jegyzete
Mondjuk, mint titkosszolgálati miniszter bizonyára már régen értesült arról, hogy a neve azok közt kering, akiket szankcionálni fognak.
Gábor György: Ember, épp nem most jöttem a hegyi beszédről
1/07/2023 12:11
| Szerző: Gábor György
Hiszen az EU akár el is lophatta volna a magyarok pénzét, s oda is adhatta volna Ukrajnának, ám minthogy Orbán konkrétan a magyarok pénzét keresi, s aki keres – a hegyi beszéd szerint –, az talál, ezért Orbánt első nekifutásra máshová irányítanám, ha már a magyarok pénze után óhajt kutakodni.
Hol a magyarok pénze? – teszi fel a húsba vágó (legfőképp a saját húsába vágó) kérdést Orbán Viktor.
Orbán elbliccelte a hegyi beszédet, pedig, ha mondhatta volna, hogy ember, most jöttem a hegyről, akkor tudná, hogy mi a teendő, hiszen Jézus világosan megmondta: „Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak.” (Máté 7,7-8).
Korántsem szeretnék egy meglehetősen elterjedt, súlyos érvelési hibába esni, amelyet argumentum ad hominem tu quoque („te is”) téves argumentációnak nevezünk, s amely az ellenfél érvelését az ellenfél hiteltelenítésével kívánja megcáfolni. Példa: A azt állítja, hogy B erkölcstelen dolgot követett el, amikor fizetés nélkül távozott. Vagyis a tett erkölcstelen. B azt állítja, hogy A képmutató, mert valamikor A is elkövette ugyanezt. Vagyis B azzal érvel, hogy A képmutató, tehát nincs joga másokat megítélni, azaz A állítása hamis.
Ez bizony hibás érvelés a javából! Hiszen az EU akár el is lophatta volna a magyarok pénzét, s oda is adhatta volna Ukrajnának, ám minthogy Orbán konkrétan a magyarok pénzét keresi, s aki keres – a hegyi beszéd szerint –, az talál, ezért Orbánt első nekifutásra máshová irányítanám, ha már a magyarok pénze után óhajt kutakodni.
Például Hatvanpusztára, a kecses kis majorságba, ahol egy förtelmes épületkomplexumba van betéglázva, malterozva, parvenüen stukkós könyvtárazva a magyarok pénze. Vagy családja és üzletfelei kastélyaihoz küldeném kutakodni, amelyekben szintén ott van a magyarok pénze. Vagy végre kezdjen el szimatolni családja körében, meglátja majd, a magyarok sok-sok pénzét fogja amott meglelni. Aztán ott van a Gázművektől visszamaradt gyermekkori barát összes vállalkozása, mind-mind, amelyek számáról és mibenlétéről már ez a roppant okos ember maga sem tud, nos, ha Orbán keresgélni kezd, annyi magyarnak fogja megtalálni ebben a gigantikus cégbirodalomban a pénzét, hogy csak na! A magyarok pénze fellelhető minden egyes stadionban, minden egyes önmaguknak kicsalt „közbeszerzésben”, de ott a magyarok pénze abban is, amikor csak arra vigyáztak, hogy ne ők kapják a legtöbbet (hanem egy másik haver, aki majd tejel belőle), ott van Orbán vejének emlékezetes lámpaprojektjében, ott van Orbán minden technikai landolásában, Rogán helikopterezésében, Szijjártó családi luxusjachtozásában, ott van Lázár trafikbizniszeiben, ott van Tiborcz szállodabirodalmában és Ráhel bababoltjában, ott van a „Fidesz-közeli” „üzletemberek” vállalkozásaiban, ott van a Vadászkiállításban, ott van a NER-kaszinókban, ott van a privát sajtóbirodalmukban, ott van a kultúra címszó alatt eltapsolt kegyenckifizető vigalmakban, ott van a szétlopott magánnyugdíjpénztárakban és a svájci bankszámlákon, a használhatatlan lélegeztetőgépekben, az egészségügyből és az oktatásból elcsent összegekben, a focibizniszben, ott van a zsebükben, a kisvasútban, a TEK részéről a Magyar Református Egyháznak adott, mintegy 111 ingóságot tartalmazó kedves kis ajándékcsomagjában, a Karmelita luxusteraszában, az offshore kavarásokban, a Századvég támogatásában, Rákay, Ákos és a többiek produkcióiban, a felcsúti fociban, a határon túli papok és lelkészek támogatásában, a kézből etetett propagandisták budai lakásügyleteikben és privát üzleteik giga támogatásaiban, a kiöregedett rockerek kegydíjaiban, a pszeudotudományos intézetek délibábos kutatásaiban és a történelemkozmetikai vállalkozásokban, a randa és hazug köztéri förmedvényekben, de ott tejel Matolcsy rokonságánál, az elcseszett gazdaságpolitika inflációjában, a semmit sem érő társadalombiztosításban, amelyet évtizedeken át fizetett a magyar, hogy aztán ma, ha életben akar maradni, a fizetős magánrendeléseket vegye igénybe…, és ha Orbán szeretne még keresgélni, csak üzenjen, akadnak még címeim, ahová benézhet, s kedvére kutakodhat.
Orbán valamikor – nem csekély öntudattal – azzal dicsekedett, hogy ő két országot szolgál, „kis o-val Magyarországot és nagy O-val Isten országát.” Ez igen dicséretes, mindössze az a rossz hírem, hogy – ismét az Újszövetséget idézve – „sem tolvaj…, sem rabló nem részesül Isten országában” (1Kor 6,10).