Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Gábor György: Novák Katalin és az Antikrisztus
28/04/2023 13:59
| Szerző: Gábor György
Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva részesítette a terrorizmusért elítélt Budaházyt amnesztiában. Nem kívánom minősíteni, hogy Novák Katalin a pápa látogatásának alkalmára hivatkozva leginkább azt tartotta fontosnak, ha egy terrorista népvezérnek kegyelmezhet meg, jóllehet biztos vagyok abban, hogy akadtak volna erre talán méltóbbak is.
Amnesztiát már az ókorban is gyakoroltak, amint erről a görög történetírók is beszámoltak. Az amnesztia mindig politikai aktus volt, a kölcsönös érdekek kiegyenlítése, kompromisszum, ahol minden fél jól járt: az is, aki kegyelmet kapott, hiszen szabaddá vált, s elkövetett bűnei eltöröltettek, s az is, aki a kegyelmet gyakorolta, hiszen az igazságosztó dicsőségében ragyoghatott, s politikai ellenfelét baráttá, hű szövetségesévé változtatta. Például úgy, ahogy arról Thuküdidész beszámolt egy helyen, midőn ez megesett akkoriban néhány politikai gyilkosságra szakosodott mozgalmárral (VIII, 73).
Borzalmas és félelmetes politikai pillanat Molière Tartuffe-jében a darab vége, amikor a deus ex machina módján megtörténik a rex ex machina: az önmagát amúgy is Istennek gondoló XIV. Lajos megoldja a dráma csúcspontját: Tartuffe-ről kiderül, hogy egy veszedelmes gazember, Orgonnak pedig megkegyelmez, s amnesztiában részesíti, amiért összeesküvő barátjának az iratait rejtegette. Itt a király politikai számítása az igazán lényeges: nagylelkűen megbocsátja a vétket, amivel a hálás Orgont élete végéig garantáltan hűséges szövetségesévé, teljes szívvel és lélekkel neki szolgáló hívévé teszi. Az uralkodó számító, kellően kétszínű, ám sikeres hatalmi technikája példaértékű.
Így Novák Katalin számára is. Természetesen a terrorizmusért elítélt Budaházy Györgynek adott amnesztiára gondolok.
Csakhogy Novák Katalin minden szint alatti cinizmusával továbblépett a Moliėre által megírt XIV. Lajos számító figuráján. Persze azzal, hogy Novák Katalin kegyelemben részesítette Budaházyt és társait, garantáltan megszerezte magának és az általa kiszolgált Fidesznek Budaházy Györgyöt és egész mozgalmát, hogy kellő helyeken és időpontokban – nem kell ehhez jóstehetség – Orgonhoz hasonló hűséggel szolgálhassák megmentőjüket, szabadítójukat, a szabadság elhozóit. Mert a döntést kihirdető hang Novák Kataliné, ám az aláíró kezet Orbán Viktor vezette, erről kétségeink se legyenek. Mindeközben pedig Novák Katalin, aki a mai napon fogadja a várva várt Szentatyát, égbekiáltó blaszfémiát követett el.
Ugyanis Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva részesítette a terrorizmusért elítélt Budaházyt amnesztiában. Nem kívánom minősíteni, hogy Novák Katalin a pápa látogatásának alkalmára hivatkozva leginkább azt tartotta fontosnak, ha egy terrorista népvezérnek kegyelmezhet meg, jóllehet biztos vagyok abban, hogy akadtak volna erre talán méltóbbak is.
Ám azzal, hogy a pápát is bevonja gyalázatos és számító politikai tettébe, kiváltképp gyomorforgatóvá teszi az esetet. Mi köze mindehhez a pápának? Egy „szekulárisnak” mondott ország KÖZTÁRSASÁGI elnöke vajon miért hivatkozik Krisztus földi helytartójára akkor, amikor egy amnesztiarendeletet meghoz? Sztálin idején megszokott volt Sztálinra hivatkozva amnesztiát gyakorolni, Hruscsov idején megszokott volt a kommunizmus szent ügyére hivatkozva amnesztiát gyakorolni, Rákosi idején lehetett a lánglelkű Vezér, Sztálin tragikus halálára hivatkozva kegyelmet gyakorolni, de Novák Katalin most felülmúlja a nagy elődöket: gyalázatos döntéséhez Ferenc pápát, Róma püspökét, Jézus Krisztus helytartóját (vicarius Christi), a Vatikán uralkodóját, Isten szolgájának szolgáját (Servus Servorum Dei) kívánja ürügyként felhasználni.
A filozófia története nem ismer olyan logikai következtetési módot, amely a pápalátogatást premisszának tekintve a terroristáknak járó amnesztia konklúziójához vezetne el.
Továbbá gyanítom, hogy a református Novák Katalin és a református Orbán Viktor, valamint velejéig felkészületlen környezetük nincs tisztában a katolicizmus igazságosság-felfogásával, a jog és az igazságosság, a pozitív jog és a természetjog összefüggéseivel. De ez nem zavarja őket, minthogy a B-közepet sem zavarja, tán nem is tudják, mit jelent mindez, s nincs is szükségük ezekre az ismeretekre ahhoz, hogy vasárnap ők is ott csápoljanak önfeledten, „református létükre hithű katolikusokként” a Kossuth téren, a VIP-páholyban, a pápától néhány méterre.
A református Novák Katalinnak viszont el kéne árulni, hogy Ferenc pápa jött Magyarországra, s nem az Antikrisztus, akinek a látogatására viszont annál inkább megkegyelmezhetett volna Budaházynak, hisz kétségtelenül így lett volna adekvát.
Novák Katalin tette gyalázat és ócska taktikázás, amelyről mindenki számára üvölt – még ha a rajongó B-közép tábor tagjai ezt a titkot magukkal viszik a sírjukba –, hogy kegyelmi ügyekben is kizárólag a saját térfelének politikai érdekei és preferenciái szerint jár el, s messze nem az össznemzeti érdekek és paradigmatikus értékek szerint, hogy messze nem önálló, nem autonóm személy, hanem a miniszterelnök utasításait végrehajtó báb, s minden bizonnyal maga előtt is szégyellve gyáva cselekedetét (amire minden oka megvan) a Magyarországra érkező pápával próbál takarózni.