Van egy ország... – Dési János jegyzete
Van egy ország, amit hazavitt egy kisebb család, begyömöszölte a zsebébe, vészhelyzetestül, üzletestűl, támogatásostúl.
Szauna az orosz fenékben - Selmeci János jegyzete
Klimatizált hármas metró azért nincs, mert a szerelvényeket muszáj volt az oroszoktól venni, normális hév-szerelvények azért nincsenek, mert a magyar állam visszavonta a nem az oroszok által megnyert tendert.
Le a melltartóval - Dési János jegyzete
Csak annyiban érdekes ez az öltözködési rendelet, hogy minden konzervatív diktatúrában akadnak erkölcs-csőszök, akik ilyenkor felhevülnek, eljött az ő idejük. Majd ők megmondják, ki mit hordhat. Így kezdték a tálibok is, és tessék, milyen szép eredményeket érnek ma már el a divatot illetően.
Vége a játéknak – Szénási Sándor jegyzete
Mit tesz egy egyre meztelenebb, egyre bizonytalanabb, és ezért egyre dühösebb rendszer, ha elfogytak a szavai, ha már egy tétova "Gyurcsány" jut csak eszébe, alkalomadtán? Nyilván erőt próbál mutatni ott is, ahol nincs.
A parancs, az parancs - Kárpáti Iván jegyzete
Pintér Sándor besétál a kormányülésre és közli a főnökével, hogy minden kontroll alatt. Lázár János nyilván szintén ebben a szellemben referál a vasút állapotáról, úgyhogy a Várból nézve minden patent. A valóság megélése marad a mi kiváltságunk.
A szabad szó szentélye – Hardy Mihály jegyzete
Mennyivel jobb lesz, ha még az emléke is eltűnik a Magyar Rádiónak, jobb lesz ott a katolikus egyetemnek pazar kampuszt építeni, a hit ereje azért mégiscsak fontosabb a józan észnél, nem igaz?!
Képregény – Józsa Márta jegyzete
"Mi lett volna, ha a felvonuláson az akkumulátorgyár píárosai által megrendelt virágköltemény bámulása mellett a publikum egy része képeket láthatott volna teszem azt a Karmelita előtt tüntető diákokról vagy az ukrajnai menekültekről. Na ugye."
Hírek 2036-ból – Hardy Mihály jegyzete
A külföldi hírek között elhangzott, hogy Azerbajdzsán politikai menedékjogot ad az elvesztett választások után Magyarországról elmenekült egykori miniszterelnöknek és családjának, a külügyminiszternek és közeli hozzátartozóinak, köztük egy ismert, de már visszavonult válogatott labdarúgónak.
Ihlető időjárás – Dési János jegyzete
15/07/2024 18:03
| Szerző: Dési János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Szemezgetés a magyar irodalom felhevült darabjaiból.
"Odakinn kék az ég, süt a nap, ontja tüzes sugarait, mintha fel akarná gyújtani Dunaszemest, a kis alföldi falut” – kezdi Nagy Lajos a Három boltoskisasszony című regényét 1938-ban, amiről arra következtethetünk, hogy meleg már a harmincas években is volt nyáron, Magyarország területén. Igaz, úgy folytatódik, hogy bent a boltban hűvös van, amit nehéz értelmezni, hiszen akkoriban még nem működött légkondicionáló a falusi kisboltokban.
Tovább. Vegyük ezt az idézetet: “tüzesen süt le a nyári nap sugára. Az ég tetejéről a juhászbojtárra."
Jó, mi már tudjuk, hogy felesleges sütnie oly nagyon, a juhászbojtárnak így is nagy melege vagyon.
De idézhetnénk Weöres Sándort is:
“Szikrázó
az égbolt,
aranyfüst a lég,
eltörpül
láng-űrben
a tarka vidék.”
(Kánikula)
De van nekünk erre Szabó Lőrincünk is.
“Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák. Szél.
Méh döng. Gyík vár.
Pók ring. Légy száll.
Jó itt. Nincs más
csak a kis ház.
Kint csönd és fény.
Bent te meg én.”
És teljesen egyetértek Kosztolányi Dezsővel:
“A nyár az én szerelmem, érte égek,
halálthozó csókjára szomjazom,
erdőket áldozok szilaj tüzének,
bár ajkam is hervadna el azon.
Görnyedve várom télen a szobámba,
a tűz körül álmodva csüggeteg,
lángóceánját képzeletbe látva,
mely semmivé hamvasztja a telet.”
(Nyár)
Persze azóta a helyzet nyáribb lett, forróbb, melegebb. A fügék helyét a Balatonfelvidéken lassan betöltik az olajfák. Szeged mediterrán várossá változott. (Csak egy kis tengerpartot kellene hozzávarrni). Ahogy Szeged költője Juhász Gyula írta: “A nyár ragyog, lobog. Pipacsosok a rétek.”
Persze ő közben is Annára gondolt, pedig más szerzők szerint a magas hőmérséklet és a szerelmi hevület nem támogatja egymást:
'A kánikula szent havában
Mikor harminchat fok a hő,
Mély tiszteletnek - és csak annak! -
Örvendez részünkről a nő.
Ilyenkor alszanak a vágyak,
Minden kívánság lelohad
S a hővel éles ellentétben
Lehül a bűnös gondolat.
Szívünk étvágya minimális,
nem izgat a legjobb falat,
A hölgyek hasztalan epednek
A könnyű nyári blúz alatt.
(Heltai Jenő)
És miért jobb mégis a nyár? Idézzük az Állami Áruházból Dániel Károly eladót. Latabár Kálmán hangját tessék hozzáképzelni a nyári jelenethez:
“Hallgassanak rám, most vegyenek kertitörpét, mert aztán nem lesz! Jön a tél és meglátják, itt fogunk állni télvíz idején kertitörpe nélkül!”
Lássuk be tehát, a télnek is megvannak a maga nehézségei.
De idézhetnék egy olyan szerzőt, akit csak azért nem fóliáznak le, pedig nagyonis megérdemelné, mert katolikus püspök is volt:
“Majd, amikor szőkén tovaszáll ismét a meleg nyár,
s gyöngül a nap, beköszönt már a tizenhetedik.
Mélyül a hangom, az ujjam mind többet kaparászik lágyékom táján,
s mind virulóbb a botom.
Lányt látok – tűz önt el, reszket bennem a lélek, s gyakran nedvezi át álmom a gyolcs lepedőt.”
Vagyis a nyár és a vágyak ellentétére is akad cáfolat, különben is, imádom idézni őpüspökségét, aki előszeretettel dalolt fiatal fiúk megfarcicerézéséről - Berczeli Anzelm Károly nyelvi leleménye, bár ez évszaktól független.
Mindenesetre. Tessék sok folyadékot fogyasztani, ha lehet árnyékba húzódni, keveset térkövezni, nem kivágni a fákat, ami pedig még megmaradt locsolni.
“Csak annyit kérek tőled, ha érted,
Hogy ne vágj ki minden fát,
Legalább néha-néha lazíts egy félórát.”
Régi, bölcs tanács.
Hogy József Attilával adjak biztatást a további meleg napok elviseléséhez:
"Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél –
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.”
Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. július 15-i adásában hangzott el.
