Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Tények nélküli világ – Kárpáti Iván jegyzete
Mindenki abban hisz, amiben akar, szabadon döntheti el. Egyre kevésbé kiszámítható, hogy egy nyilvánosságra kerülő információ milyen hatást vált ki, így pillanatokon belül elveszti jelentőségét.
Ihlető időjárás – Dési János jegyzete
15/07/2024 18:03
| Szerző: Dési János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Szemezgetés a magyar irodalom felhevült darabjaiból.
"Odakinn kék az ég, süt a nap, ontja tüzes sugarait, mintha fel akarná gyújtani Dunaszemest, a kis alföldi falut” – kezdi Nagy Lajos a Három boltoskisasszony című regényét 1938-ban, amiről arra következtethetünk, hogy meleg már a harmincas években is volt nyáron, Magyarország területén. Igaz, úgy folytatódik, hogy bent a boltban hűvös van, amit nehéz értelmezni, hiszen akkoriban még nem működött légkondicionáló a falusi kisboltokban.
Tovább. Vegyük ezt az idézetet: “tüzesen süt le a nyári nap sugára. Az ég tetejéről a juhászbojtárra."
Jó, mi már tudjuk, hogy felesleges sütnie oly nagyon, a juhászbojtárnak így is nagy melege vagyon.
De idézhetnénk Weöres Sándort is:
“Szikrázó
az égbolt,
aranyfüst a lég,
eltörpül
láng-űrben
a tarka vidék.”
(Kánikula)
De van nekünk erre Szabó Lőrincünk is.
“Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák. Szél.
Méh döng. Gyík vár.
Pók ring. Légy száll.
Jó itt. Nincs más
csak a kis ház.
Kint csönd és fény.
Bent te meg én.”
És teljesen egyetértek Kosztolányi Dezsővel:
“A nyár az én szerelmem, érte égek,
halálthozó csókjára szomjazom,
erdőket áldozok szilaj tüzének,
bár ajkam is hervadna el azon.
Görnyedve várom télen a szobámba,
a tűz körül álmodva csüggeteg,
lángóceánját képzeletbe látva,
mely semmivé hamvasztja a telet.”
(Nyár)
Persze azóta a helyzet nyáribb lett, forróbb, melegebb. A fügék helyét a Balatonfelvidéken lassan betöltik az olajfák. Szeged mediterrán várossá változott. (Csak egy kis tengerpartot kellene hozzávarrni). Ahogy Szeged költője Juhász Gyula írta: “A nyár ragyog, lobog. Pipacsosok a rétek.”
Persze ő közben is Annára gondolt, pedig más szerzők szerint a magas hőmérséklet és a szerelmi hevület nem támogatja egymást:
'A kánikula szent havában
Mikor harminchat fok a hő,
Mély tiszteletnek - és csak annak! -
Örvendez részünkről a nő.
Ilyenkor alszanak a vágyak,
Minden kívánság lelohad
S a hővel éles ellentétben
Lehül a bűnös gondolat.
Szívünk étvágya minimális,
nem izgat a legjobb falat,
A hölgyek hasztalan epednek
A könnyű nyári blúz alatt.
(Heltai Jenő)
És miért jobb mégis a nyár? Idézzük az Állami Áruházból Dániel Károly eladót. Latabár Kálmán hangját tessék hozzáképzelni a nyári jelenethez:
“Hallgassanak rám, most vegyenek kertitörpét, mert aztán nem lesz! Jön a tél és meglátják, itt fogunk állni télvíz idején kertitörpe nélkül!”
Lássuk be tehát, a télnek is megvannak a maga nehézségei.
De idézhetnék egy olyan szerzőt, akit csak azért nem fóliáznak le, pedig nagyonis megérdemelné, mert katolikus püspök is volt:
“Majd, amikor szőkén tovaszáll ismét a meleg nyár,
s gyöngül a nap, beköszönt már a tizenhetedik.
Mélyül a hangom, az ujjam mind többet kaparászik lágyékom táján,
s mind virulóbb a botom.
Lányt látok – tűz önt el, reszket bennem a lélek, s gyakran nedvezi át álmom a gyolcs lepedőt.”
Vagyis a nyár és a vágyak ellentétére is akad cáfolat, különben is, imádom idézni őpüspökségét, aki előszeretettel dalolt fiatal fiúk megfarcicerézéséről - Berczeli Anzelm Károly nyelvi leleménye, bár ez évszaktól független.
Mindenesetre. Tessék sok folyadékot fogyasztani, ha lehet árnyékba húzódni, keveset térkövezni, nem kivágni a fákat, ami pedig még megmaradt locsolni.
“Csak annyit kérek tőled, ha érted,
Hogy ne vágj ki minden fát,
Legalább néha-néha lazíts egy félórát.”
Régi, bölcs tanács.
Hogy József Attilával adjak biztatást a további meleg napok elviseléséhez:
"Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél –
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.”
Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. július 15-i adásában hangzott el.
