Bébirépa – Józsa Márta jegyzete
Nagy Istvánnak volt egy megnyugtató mondata az aggódók számára Bábolnán: itt biokomposztálásról van szó, elvégre porból lettünk, porrá leszünk.
Az árcédula álma – Szénási Sándor jegyzete
Vagyis egy idő után, csak ki kell várni, a Fidesz-szavazók és az ellenzék összeborulása várható egy olyan nemzeti egységben, amelyen belül semmi sem egyértelmű és tiszta, ahol a különbözőségek és furcsaságok dáridója zajlik, de ahol mindenki egy test, egy lélek a közelgő, még dögletesebb árak tekintetében.
Vegye meg ezt a ruhát, kövérít! – Selmeci János jegyzete
A Fidesz annyira jól kormányzott, hogy egyetlen határon áttévedt ukrán tehén látványától elapad az összes magyar szürkemarha teje.
Kint is vagyok, bent is vagyok… - Rózsa Péter jegyzete
Ja, és az igazán szép idők, amikor a cseperedő Fiatal Demokraták a Soros alapítvány támogatását élvezve válhattak rendszerváltó párttá. Hát igen, a képbe azért némileg belerondít, hogy a STOP SOROS meg stop CEU, de hát van ilyen.
A félkegyelmű – Szénási Sándor jegyzete
Trump még csak három hónapja elnök, de amit ígért és amit eddig tett, máris romokban hever, és az az Amerika is ruinált, amelyik egy hantagépre kapcsolódva elhitte, hogy a világ egy nagy pankráció.
Ahol hallgatni szokás, ő beszélt – Kárpáti Iván jegyzete
Ferenc pápa nem uralkodni akart, hanem szolgálni. Nem a vatikáni díszletek között, hanem az eldugott nyomortelepeken, a menekülttáborokban, a börtönök falai között, a világ elfeledett sarkaiban volt igazán otthon.
Pirézek a Kárpát-medencében – Józsa Márta jegyzete
Nyilván van megfejtés arra, hogy egy eleve piréz-szituban élő társadalom miért lát ellenséget újabb pirézszerűségekben. Józsa Márta jegyzete.
A van és a nincs - Szénási Sándor jegyzete
Az önmagáért kiálló civilség nem feltétlenül új jelenség, valami nyugatosság mindig ott volt habként a társadalmon, mint valami illúziófelhő, ami annyi generációt vezetett már félre. Van, de a vanásnál sosem több. Örökös kisebbségre ítélt.
Szivárvány – Józsa Márta jegyzete
14/01/2024 12:18
| Szerző: Józsa Márta
A magyar társadalom korántsem olyan elutasító a meleg polgártársainkkal, mint amennyire azt a korifeusok szeretnék. Még akkor sem, ha ezek az emberek úgy élnek, ahogy a legtöbben szeretünk.
Oroszország, Magyarország, Uganda – ebben a sorban a legkisebb közös többszörös a szexuális kisebbségek elleni gyűlöletkeltő kormányzati politika srófolása ameddig csak lehet, vagy célszerű.
Ugye valamelyik hazai propagandista egyenesen üdvözölte, hogy az afrikai országban akár halálbüntetés is várhat a meleg kapcsolatban élőkre. Ez a kontinens amúgy sem az emberi jogok paradicsoma, több mint ötven országban kriminalizálják azt, ha valaki nem szereti, amit az állam, a törvény, a pallosjog vagy hasonlók kiszabnak neki.
Mondjuk a kivégzés lehetőségétől megvadult félhivatalos magyar megmondók egy pöttyet különböznek az Egyesült Államok álláspontjától – persze féktelen szuverénségünkben ez sem meglepetés – Washington ováció helyett vízumkorlátozással díjazta az ugandai homofób kormánytisztviselők ötletét a nyáron. Bezzeg a magyar külügyminiszter nem így tett, ő tizenhét millió dolláros fejlesztési programról számolt be Kampalában, az ugandai fővárosban, szerencsére ezúttal nem mondjuk propagandatévét, lőszergyárat vagy szállodaláncot vett nekünk a mi pénzünkből, hanem egészségügyi beruházásokról volt szó.
Dicséretes módon egy szívkórházról például, amihez külön ajándékként járt tizennyolc lélegeztetőgép is a haza sufniból. Tudják, abból a bevált típusból, amelyből körülbelül tizenhatezer darab porosodik valamelyik titkos hazai raktárban durván három éve. Kínai, maláj és szlovák együttműködéssel sikerült rájuk szert tenni, állítólag némelyikük tökéletesen beválik a horkolás elleni küzdelemben.
Nos bölcs vezéreink ezzel jutalmazták a homofóbiában protagonista ugandai rezsimet. Feltehető azonban, hogy ott sem csak az LMBTQ közösségek nem követik tökételesen a vezérek előírásait, ahogy nálunk is történt most valami, amit még nem próbáltak megmagyarázni a pártvallási főideologikusok.
Jelesül a népszámlálási adatokban keresendő gikszer: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2023-as népszámlálásban 10030 azonos nemű élettársi kapcsolatot vettek számba, és összesen 4125 kisgyereket nevelnek azonos nemű párok. Utóbbi számról annyit: a 2016-os mikronépszámlás adatai szerint ez 681 volt, vagyis azóta – és a kormány összes fóliázási szándéka ellenére; tekintsük itt most a fóliát a szexuális másságok elleni kirekesztés metaforájának - durván meghatszorozódott, ha hinni lehet az adatoknak. Ennek persze több oka is lehet, Pál Marci, a szivárványcsaládok jogaiért küzdő kétgyerekes édesapa szerint van az az új generáció, amelynek tagjai fütyülnek a kormánypropagandára.
Az is világos, hogy a magyar társadalom korántsem olyan elutasító a meleg polgártársainkkal, mint amennyire azt a korifeusok szeretnék. Még akkor sem, ha ezek az emberek úgy élnek, ahogy a legtöbben szeretünk, családban, a magánéletünk diszkréciójával, vágyaink szerint gyerekkel vagy anélkül, de ennek eldöntését ránk bízva. Mondjuk az nem lenne rossz, ha a törvényhozás és a törvénykezés gyakorlata is követné ezt a társadalmi mintát, például megnyugtatóan rendezné a szivárványcsaládokban élő gyerekek jogait. Szóval csekély vigasz ez a valószínűleg korántsem teljes népszámlálási adat számunkra, döntőképes polgárok számára, de mégis az.
A dicsőséges nagyurak talán egyszer szembesülnek azzal is, hogy a polgárok köpönyegéről lepereg a rájuk zúdított szennyvíz, előbb-utóbb kisüt a nap is, nos és mi is szokott ilyenkor feltűnni az égen? Mondjuk tudok olyan oviról, amelyet éppen szivárványról kereszteltek el valami másra, nyilván hogy be ne fóliázzák őket gyerekestül, dadusostul.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsorunk 2023. január 11-ei adásában hangzott el.