Öltönyösök - Szénási Sándor jegyzete
Mármost hülye a rendszer, vagy sem? Ha nem hülye, akkor Kovács-Bunát sem tette volna meg megbízott igazgatónak a Szőlő utcában, de ha már, a debreceni tökig sáros igazgatóhelyettest aztán végleg mellőzte volna. De nem. A NER láthatóan büszkén vonul, pocsolyából szarba lép.
Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete
Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Gazember, aki a verést helyesli - Dési János jegyzete
A verés fontos eleme a hagyományok láncolatának. Nehogy már az államra bízott gyerek kimaradjon ebből a közös nemzedéki élményből. Twist Olivért is verték, mégis milyen híres lett. Le a belpesti kényeskedéssel és sipákolással. Fenékig.
Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
A magyar gyerek az új migráns, én pedig fel vagyok b... - Selmeci János jegyzete
Mindenki tudja, hogy szörnyű dolgok történnek az állami gondozott gyerekekkel, és tudjuk, hogy ezeknek egy részét éppen azok tussolják el, akiknek ezekre a gyerekekre kellene vigyázniuk.
A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Megbuktak? - Selmeci János jegyzete
Nekik a védtelen gyerekeket megillető biztonságnál, és a korábbi áldozatoknak járó elégtételnél sokkal fontosabb volt, hogy őket senki se tehesse felelőssé az államra bízott gyermekek bántalmazásáért, és a Szőlő utcai botrány ne veszélyeztesse a választási győzelmüket.
Testvéri vizit – Szénási Sándor jegyzete
18/05/2024 15:10
| Szerző: Szénási Sándor
A lebírhatatlan kíváncsiság és határt nem ismerő kukkolásvágy ma is jellemzi az oroszokat, nincs ebben semmi rossz, az SZVR, az FSZB, a GRU számára a magyar politika titkai közötti matatás csak olyan, mint a beszabadulás a moszkvai GUM áruház gyerekosztályára.
Ezt a Direkt36 megírta, 2022 márciusában az RTL meg is kérdezte erről Menczer Tamás államtitkárt, aki ezt kampányhazugságnak nevezte, de Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is óvta attól a lakosságot, hogy elhiggyje a baloldal hazugságait. Polt Péter főügyész Vadai Ágnes interpellációját feljelentésként értékelve nyomozást indított, ami aztán a semmibe veszett. Előkerült egy ázsiai magyar nagykövetség azóta felmondott diplomatája is, aki elmondta a Klubrádióban: hiába jelentette Budapestnek, hogy az oroszok a spájz helyett inkább a titokszobát, és a magyar titkos anyagokban való kutakodást favorizálják, csúnyán leintették, hogy hallgasson.
A történetből aztán füst és köd lett, ahogy ez errefelé szokás.
Azonban még ezen a tájon is előfordul, hogy az emlékezet ködéből hirtelen éles körvonalak tünnek elő. Nem fog aranyon a rozsda, mondja az eltitkolhatatlan igazságról a népi szólás. Az aranyrögöt most a 444.hu ásta elő, bár nem közli, honnan vannak az általuk "látott belső dokumentumok". Vannak, hát vannak. A ködök azért mindig ott lengedeznek a háttérben.
Amiről szó van: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatójának, Szabó Hedvig altábornagynak 2021 szeptemberi jelentése, amelyet Vargha Tamás akkori külügyi államtitkárnak írt arról, hogy orosz csoportok betörése 4000 munkaállomást és 930-nál több szervert tett megbízhatatlanná a magyar külügy biztonsági rendszerében, a hackerek gyakorlatilag minden adatot láthattak. Szabó a szövegben az orosz GRU-t (katonai hírszerzés), az FSZB-t (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) illetve az SZVR-t (külföldi hírszerzés) jelöli meg elkövetőként.
Ha Polt még szorgosan kutatna, szólni kéne neki, hogy ne fáradjon.
A 444.hu néhány napja rákérdezett Szijjártónál, aki először azt mondta nem tud semmit, aztán, amikor megmutatták neki Szabó altábornagy levelét, közölte, hogy a szervek ezügyben már lépéseket tettek. Magyarul: a dolog igaz, de már belepte a tavalyelőtti, vagy még régebbi hó.
Ja. Azóta már a kormány más szerveit is fektörhették, a hacker szakma végülis olyan, mint a zenészeké, a játékot naponta gyakorloni kell, ennek dacára igaz lehet, amit Orbán mond, hogy tudniillik nekünk vannak a legbiztonságosabb rendszereink a világon. Persze, az ellenséggel, tehát az EU- val és Amerikával szemben, no de nem a barátokat illetően, akik előtt nincsenek titkaink.
Ha Szijjártó elég idős lenne, a történethez nem kellene bocskorbőrt növesztenie az arcára (másik népi szólás, a megfejtését nem is kell részleteznünk) és minden mellébeszélés nélkül megidézhetné a szovjet korszak egyik híres rajzfilmsorozatát, ami a „Mindent tudni akarok” címet viselte, és a szovjet pionírok olthatatlan információszomját reprezentálta. Ez, tudniillik a lebírhatatlan kíváncsiság és határt nem ismerő kukkolásvágy ma is jellemzi az oroszokat, nincs ebben semmi rossz, az SZVR, az FSZB, a GRU számára a magyar politika titkai közötti matatás csak olyan, mint a beszabadulás a moszkvai GUM áruház gyerekosztályára.
Dehát sem Szijjártó, sem Orbán nem tudja ezt.
Előttünk a következő kép. Szereplők: a magyar kormányfő, az előbb említett cégek munkatársai, és egy plusz fő. Az asztalon a nemzeti szuverenitás hever, szépen, trikolórral átkötve, cirillbetűs, és mandarin nyelvű üdvözlőkártyák mellett. Csak azt nem értjük barátaink, az a sok betörés mire volt jó, minek a hangos kopogás a nyitott ajtón, ami hanghatásaival fölöslegesen riasztotta a hazaáruló ellenzéket? Ezt kérdi némi mosolygó szemrehányással a magyar főember, miközben helyet foglal a sarokban a sámlin. Csak egyenek, igyanak, fogyasszanak az elvtársak, aztán jöhet az újabb osztozkodásra az áldomás, ahogy szoktuk.
Szénási Sándor jegyzete a május 18-i Hetes stúdióban hangzott el. Meghallhathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva.
