Brancs – Szénási Sándor jegyzete
Az, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs lenne, első pillantásra azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszert ketten állították elő, ami azért hazugság, mert Orbánt semmilyen nyomás nem kényszerítette egy autokrácia kiépítésére, viszont az nem hazugság, hogy Gyurcsány kormányzása gyakorlatilag minden féket eltakarított Orbán útjából.
Atomvillanás jobbról – Kárpáti Iván jegyzete
Az EU-ban jelenleg egyetlen miniszterelnök kel és fekszik az atomháború víziójával, mégpedig Orbán Viktor. Vagy rá szavazol, vagy meghalsz, 2024 májusára erre a letisztult üzenetre egyszerűsödött a politikája.
Kétszer nem léphetsz ugyanabba a Halász Jánosba – Dési János jegyzete
Diktatúrácska van itt kérem, a parlament ma nem izgalmasabb hely, mint 1981-ben lehetett – s a büfé már akkor is jó volt. Igaz, a rendszerváltás magyar forradalma részben az akkori parlamentből indult, teljesedett ki – amiből persze nem következik, hogy most Halász János nem mondja el harmadszorra vagy negyedszerre ugyanazt a beszédét. Ha már elsőre ennyire bejött.
Olimpiásdi – Józsa Márta jegyzete
Bőven van még amit tanulnunk Belgrádtól. Például a héten a fideszes parlamenti többség elfogadta az Egyesült Arab Emírségek kormányával kötött gazdasági együttműködésről szóló megállapodást, amely a rákosrendezői pályaudvar területén megvalósuló úgynevezett mini-Dubaj-beruházást tartalmazza.
Időjárás – Szénási Sándor jegyzete
Most éppen nem esik, de fog. Aztán egyszerre süt majd a nap, és esik. Az ördög, a felesége, és a családon belüli erőszak.
Európa és én – Selmeci János jegyzete
Nekem Európa egy boldog összenézés, amikor felszállunk a repülőre, a külföldön hallott magyar szavak, az élmény, hogy szívesen látnak minket a szicíliai kocsmától a bécsi kávézóig mindenhol, látni, hogy azért máshol sem Kánaán az élet, és ez aztán tényleg közös bennünk, ahogy a külföldre szakadt barátok és családtagok is, akik hálisten nem vesznek el, hazajönnek, elmegyünk hozzájuk, tanulunk a sorsukból, és persze azokéból is, akiknek Európa még az olcsó fapadossal is messze van.
Alkotmányos demagógia – Hardy Mihály jegyzete
Unalomig ismétlik: "no war, no gender, no migration." Faék egyszerűségű rémisztgetés, de a jelek szerint bizonyos emberekre mégis hatása van. Különösen most, a választási kampányban pörgetik ezerrel. Akármennyibe is kerül, pénz nem számít. Dől a kormányzati megrendelés a Facebook-os és Youtube-os Fidesz-kampányvideók sugárzásáért.
A nagy pénztárca – Rózsa Péter jegyzete
Az egyik legnagyobb hiba, hogy az elmúlt húsz évben a kormányok mindegyike szinte kizárólag az anyagi előnyök szempontjából értelmezte az európai uniós tagságot. Ezt a Fidesz-kormány azzal fejelte meg, hogy végtelenül lebutított, primitív kommunikációval rohanta le a lakosságot, ennek következtében jelentős tömegek számára az EU nem jelent mást, mint egy nagy pénztárcát, s ezzel egyidőben Magyarország ellenségét.
Orbán Viktor győzedelmes levele az ő népének – Selmeci János jegyzete
2/02/2024 18:02
| Szerző: Selmeci János
Nemcsak gyanús identitású szexaktivistákat küldtek volna otthonainkba és iskoláinkba, hogy gyermekeinket migránsgettókba hurcolják, a kemény munkától megéhező magyar férfiak tányérjába pedig a csalamádé, hurka és sültkolbász helyett műhúst csempésszenek, hanem azt sem engedték volna, hogy saját házunkban huszármentében, az ezeréves magyar államra gondolva jóízűen fogyasszuk a töltött káposztát. Ezt megakadályoztuk.
Nem hiába ostromoltuk Brüsszel omladozó, ám Soros dollárokkal és a liberális bürokraták nyálkás, nyúlós testével bőven kidúcolt vár falát. Győztünk, és ez még a felcsúti Pancso Aréna VIP-páholyából is látszik.
Kemény vita áll mögöttünk, és a nép, utóbbi nélkül aligha bírtuk volna szusszal, és le kellett volna tennünk a fegyvert a háború párti brüsszeli pincsikutyák előtt. Nemcsak gyanús identitású szexaktivistákat küldtek volna otthonainkba és iskoláinkba, hogy gyermekeinket migránsgettókba hurcolják, a kemény munkától megéhező magyar férfiak tányérjába pedig a csalamádé, hurka és sültkolbász helyett műhúst csempésszenek, hanem azt sem engedték volna, hogy saját házunkban huszármentében, az ezeréves magyar államra gondolva jóízűen fogyasszuk a töltött káposztát. Ezt megakadályoztuk.
Bár az Európai Unió jogszabályai tiltják, hogy a magyarok pénzét Ukrajnának adják, mi jól ismerjük az amerikai demokraták zsoldjában álló Soros-féle brüsszeliták furfangos gondolkodását; kihagytak volna bennünket a megállapodásból, pénzt küldtek volna a háborúra, és még azt is nekik adták volna, ami a magyar embereknek jár. Ám a nagyokkal sikerült megállapodnom; garanciát kaptunk arra, hogy a mi pénzünk nem kerül Ukrajnába, ahogy azt sem írhatják elő nekünk, pedig ez volt a tervük, hogy a NB1-es tabella élén álló, csak magyar futballistákkal vitézkedő Paks csapatának kötelező legyen migráns játékosokkal feltöltenie a középpályáját. Mi magyarok nemzeti és futball kérdésekben nem ismerünk tréfát.
Apropó foci, az ukrán külügyminiszter arra vetemedett, hogy egy interjúban megjegyezte; a magyar miniszterelnök magyar párti, a magyar futball válogatott pedig kiváló játékosokból áll. Nos, nem érdekel a véleményük ebben a tekintetben. Oda azért nem süllyedhet az ország, hogy Magyarország válogatottjáról és Marco Rossi kapitány teljesítményéről valaki más mondja el, hogy az milyen. Nem tartunk igényt más országok Szöllősi Györgyeire, ez egy több mint száz éves futballkultúra Doktor Sárosikkal, Puskásokkal, Verebesekkel, hogy a napjainkról, Schaferünkről, Szoboszlainkról, Orbánunkról ne is beszéljek, nem kell nekünk a szomszéd szlávoktól a Shevchenko.
Tehát győztünk, győzni is fogunk, ott vagyunk a rothadó nyugat lapjainak címoldalán, ahol sikerünket ugyan elhazudhatják, eredményeinket lekicsinyelhetik, sőt úgy tehetnek, mintha látványos szabadságharcunkkal valójában semmit sem értünk volna el, mondván, hogy pontosan azt írtuk alá, amit korábban elutasítottunk, meg nem kerülhetnek bennünket.
Selmeci János jegyzete a 2024. február 2-i Esti gyorsban hangzott el.
