100 nap az uniós választásokig: mire voksol az európai polgár?
3/03/2024 18:50
| Szerző: Csenyánszky Judit
Helyszíni beszámolónk Strasbourgból interjúkkal.
Strasbourgban a múlt század elején épült klasszicista stílusú házak ellenpólust képeznek a modern építészet jegyeit annyi évtized után még mindig hordozó Európai Parlamenttel szemben. Gombóccal a gyomromban közeledek az életünket sok szempontból meghatározó intézmény felé, hisz Orbánék kétkulacsos, de leginkább ellenséges uniós politizálása miatt vajon utálattal fogadnak majd engem is? Bátorítást ad, hogy a mellettem elhaladó villamoson elfut a szemem előtt az „Üdvözöljük” felirat, tökéletes központozással! Egy átlagos strasbourgi talán semmit nem tud a magyar-uniós viszályokról. Nos, akkor kalandra fel! Szagoljunk bele a levegőbe: hogyan készül az Európai Parlament a június 6-9-ig tartó választásokra, ameddig kb. 100 nap van hátra.
5,5 milliárd ember választ az idén világszerte. Ehhez képest persze eltörpülhet a fél milliárdos lélekszámú uniós választás, de súlya, jelentősége csöppent sem csekély – mondja el kérdésemre Jesus Carmona, aki az EU médiájának főigazgatója, az Európai Bizottság sajtóosztályának és az Európai Tanács szóvivőinek is a vezetője. Gyakorlatilag az első számú médiastratégia. Előrejelzéseink szerint magas lesz a részvételi arány, s ez a választás nem lesz más, legalábbis ezt reméljük - , mint hitet tenni a demokrácia mellett. Megközelítőleg 80 országban lesz választás, többek között a világ legnépesebb országában, Indiában is, ami azt jelenti, hogy egyik választás hatással lesz a másikra. Egyáltalán nem lesz mindegy, mi az eredmény, mert az amerikai választásra is hatással lehet. Illetve további működésünket az amerikai eredmény is befolyásolja.
Hatással lehet a mostanság legkritikusabb védelempolitikára például, hisz kérdőjeleket látunk Ukrajnával kapcsolatban, Trump részéről pedig a NATO-val kapcsolatban. Vannak erre vonatkozó felméréseik?
Igen, vannak. Ez az a terület, ahol az emberek igényelnék a még nagyobb integrációt. Ugyanakkor ennek a megszavazása egyetlen államon is elbukhat. Harmadrészt az egyes nemzetek egyelőre ezt saját hatáskörben tartják. Sok idő kell még ehhez. Ugyanakkor, ha Trump azt mondja esetleges megválasztása után, hogy ő nem hajlandó többet áldozni a NATO-ra, akkor ki fogja Európa biztonságát úgy, ahogy eddig, garantálni?
A Külügyek Európai Tanácsa most prezentálta felmérését arról, hogy a megkérdezett európaiak 10 százaléka gondolja úgy, nem az ukránok fogják megnyerni az oroszok inváziója következtében kialakult háborút.
Nem engedhetjük meg, hogy a fásultság legyen rajtunk úrrá. Az természetes, hogy két év után az emberek véget akarnak vetni a háborúnak, de a valóság az, az oroszok ezt nem akarják. S miközben Európa képviseli a modernizációt, a progressziót, és látjuk, hogy még Trump részéről is veszély fenyegeti a demokráciát, akkor nem véletlenül merül fel az Európa iránti irigység. Tíz évvel ezelőtti mivoltához képest ma az Európai Unió nem csak amolyan baráti kereskedelmi partner, hanem sokkal több: igazi politikai tényező a világporondon. Ezért is kell minden tekintetben nagyobb egységre törekednünk.
Tartanak attól, hogy ez az egység nem kis csorbát szenved, ha július 1-től Magyarország tölti be fél éven át – a választások utáni legkritikusabb időszakban – a soros elnöki posztot? S milyen gyorsan lesznek képesek betölteni az Európai Tanács elnöki posztját, hogy ezzel elkerüljék Orbán vezető pozícióba kerülését Brüsszelben?
A helyzet az, hogy Charles Michel novemberig tölti be a tanács elnöki posztját, miután kiszállt a választási kampányból. Így Orbán-veszély nem fenyeget egészen novemberig.
Ön szerint mi fontos egy uniós állampolgár számára, amikor szavaz?
Szerintem a gazdasági helyzet és a munkaerő szabad áramlásával a biztos munkaerőpiac.
Nem fél attól, hogy elvérzik a demokrácia és szélsőséges pártok nyernek teret Brüsszelben?
Még ha megerősödnek is a szélsőséges pártok, amit a felméréseink mutatnak, akkor is biztos vagyok abban, hogy az Európai Néppárt lesz a legerősebb pártcsalád, őt továbbra is követi a szocdemek frakciója. S csak utána jönnek, remélhetőleg felaprozódva a szélsőségesek – nyilatkozta rádiónknak Jesús Carmóna, az uniós média első számú vezetője.
Részt vettem egy zártkörű, és off the record megbeszélésen, amelyen a választásokat egyre vészesebben fenyegető dezinformációról és a mesterséges intelligencia (MI) jelentette buktatókról kaptunk sok érdekes infót. Persze az előadó nem kapott engedélyt az interjúra. Pedig az ott elhangzottakról a választásban résztvevő minden állampolgárnak tudnia kellene. A sok részletre kiterjedő rendszerezett, a problémákat alapos körbejáró prezentáció feltárta, milyen gyorsan elbukhat óvatlanság esetén az adott jelölt, vagy omolhat össze a választási kampány, ha nem ellenőrizzük a közösségi médiában rólunk megjelenteket, s bedőlnek követőink a fake newsnak. Hisz' egy politikus hangját, mozgását tökéletesen visszaadó videókat tud készíteni az MI, az oroszok, a kínaiak, vagy akár a Közel-Kelet által is terjesztett dezinformációs kampány pedig a valósággal homlokegyenest ellenkező állításokkal bombáz minket. A karaktergyilkosság most már technikai megoldások tömkelegével is lehetséges. Mint hallottam, a Krím annektálása óta, tehát 10 éve, Oroszország az egyik legnagyobb dezinformációs hálózatot üzemeltet. Jól ismert viszont az amerikai eset is: Biden hangját robocall hívásra alkalmazták, aki ebben arra biztatta a szavazókat, hogy nem kell elmenni a dél-karolinai előválasztásokra. De mindez csak a jéghegy csúcsa. És persze a médiának, az újságíróknak óriási szerepe van a tények és a hazugságok feltárásban, a választás tisztaságának a megőrzésében is. Ezért sem volt érdektelen megtudni a részleteket az épp ott létemkor megszavazott ún. anti-slapp direktíváról. Aminek lényege: védettség illeti meg az újságírót, ha forrása kiadására köteleznék, ugyanis egyre több olyan esetről hallunk, ahol emiatt börtönbe is zárják a kollégákat. A magyar kormány nyilván fütyül majd erre az intézkedésre is, és akkor mi védheti meg az újságírókat? – ezt kérdeztem az anti-slapp direktíva raportőrétől, a német Tiemo Wölkentől.
Magától adódik, hogy első lépésként a megtámadott személy a magyar bírósághoz fordul, de valószínűleg ez nem jelent önöknél nagy segítséget – lep meg a raportőr, aki minden jel szerint tisztában van a magyar ügyészség működésével. Amennyiben itt nem segítenek, akkor az Európai Bizottság felé érdemes jelezni hivatalos úton a sérelmet. Az EB indokolt esetben kötelezettségszegési eljárást indít. Ezzel a magyar kormányt az uniós törvény betartására kötelezi. Amennyiben a megszabott határidőre nem teljesíti a magyar hatóság a kötelezettségét, akkor az Európai Bíróság elé lehet terjeszteni az ügyet.
Abban egyetértünk, ez hosszadalmas procedúra. De érdemes civil szervezettel közösen felterjeszteni az ügyet, és bevonni még uniós parlamenti képviselőt is a hatékonyabb eljárás érdekében. Persze rögtön megjegyzem, hogy két éve a Klubrádió frekvenciájának a megszüntetése miatt is kötelezettségszegési eljárás indult a magyar kormány ellen, s azóta semmi nem történt, a helyzet változatlan.
Amit mi tenni tudunk, és meg is tettünk: még nagyobb nyomás alá helyeztük az Európai Bizottságot a Magyarország ellen indított eljárások szigorításával. Hisz végeredményben az egész EU vesztese lesz egy ilyen cirkusznak, amennyiben egy tagország nem tartja be a közös jogszabályt. Higgye el, jól ismerjük az önök helyzetét, és rajta vagyunk, hogy jó megoldás szülessen – mondta nem kis szkepticizmussal a hangjában Tiemo Wölken uniós raportőr.
S amint megvolt az interjú, rohanás a press roomba, ahol pillanatokon belül kezdődik a német Sophie In’t Veld sajtótájékoztatója az EU jogállami helyzetjelentéséről. A bizottsági jelentést a parlament véleményezte. Ennek ismertetése után konkrétan rákérdeztem Magyarországra.
Értékelje a legfrissebb fejlemények ismeretében a magyar jogállamot, amikor Orbán Viktor maga választja ki a köztársasági elnök személyét, és a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény ismét csak egy bizonyos irányba mutat a rendszer megítélését illetően.
Nem vagyok biztos abban, bármi újat tudok mondani. Magyarországot nem tartom demokratikus államnak, a jogállamot hosszú ideje lerombolták. Orbán Viktor folyamatos hisztije az Európai Tanácsban, ellehetetleníti a tanács munkáját. Az EU válasza a magyar problémákra továbbra is roppant gyenge. A 7-es cikkelyes eljárást már rég alkalmazni kellett volna, mert Magyarországot meg kell vonni a szavazati jogától.
Nemrég a befagyasztott alapok egy részét, 10 milliárd eurót feloldott a bizottság, van esély ennek kifizetésére?
Karácsony előtt a bizottság úgy oldotta fel ezt az összeget, hogy szerintem maga is jól tudta, a kormány által tett lépések egyáltalán nem feleltek meg a jogállami elvárásoknak. Az pedig különösen feltűnő volt, hogy épp akkor hozza meg ezt a döntést, amikor másnap szavazni kellett Ukrajna támogatásáról az Európai Tanácsban. Tulajdonképpen a bizottság megvásárolta Orbán szavazatát, hogy a vétóját elhárítsa. Így uniós törvényt sértett, mert elfogultan az Európai Tanács és a magyar kormány irányában - politikai döntést hozott. Azaz nem felelt meg a bizottság annak a kritériumnak, hogy független intézményként működjön. Ezt szerintem ki kell vizsgálni – válaszolta a sajtótájékoztatón Sophie In’t Veld jogállami raportőr a Klubrádió kérdésére.
S nem lenne teljes a strasbourgi kép/ vagyis nem lenne lég színes a Strasbourgból küldött képeslapom, ha nem szólalna meg egy vérbeli szavazó. S a sors ismét egy német állampolgárt szabott ki rám, ráadásul kiderült, aktivistája a német szocdemeknek. Úgyhogy engem ért meglepetésként, amikor nevetve válaszolt első kérdésemre, naná, hogy tudja, nemsokára uniós választások lesznek. no, akkor mi forog kockán? – kérdem Heninget, aki csak ennyit akart elárulni magáról.
A választásokhoz közeledve úgy gondolom, a korábbiaknál nagyobb lesz az emberek érdeklődése. Eddig általában szkeptikusak voltak a választók, de a mostani helyzet igencsak kiélezett egész Európában. Tekintve a háborút, tekintve a gazdasági helyzetet az inflációval
És nem kis kíváncsiság övezi a német szélsőjobbos AfD feltörését is.
Igen, ez engem is mélyen aggaszt. Tényleg az a dolgunk, hogy erősítsük pozitívan az embereket, már ami az uniós érdekeinket illeti. Nem lehet csak az unióból származó profitábilitásra koncentrálni.
Hogy érti ezt?
Úgy érzem, hogy ma Németországban elég nagy a bizalmatlanság most az Unióval, annak legitimitásával szemben. Ezt a hullámot lovagolja meg a szélsőjobbos párt, az Alternatíva Németországnak.
Az ukrajnai háború okozta pénzügyi kiadások miatt?
Nem feltétlenül. Szerintem a probléma ennél sokkal mélyebb. Gyakorlatilag az elmúlt évtizedek, de mondhatnám a 2 világháború befejeztével vetődik fel minduntalan a kérdés, miért kell a németnek ennyi mindent áldozni a közös ügyre, amiből nem profitál az ország. Ezt a narratívát kellene megváltoztatnunk, hogy de, igenis gazdasági és politikai stabilitást ad az Európai Unió. De óriási vívmány a szabad mozgás Európában, a munkaerő szabad áramlása, vagy például a fiatalok számára ez Erasmus program. Mindezeket természetesnek tartják az emberek, holott ezért meg kellett dolgoznunk. Az éterben terjedő dezinformációs kampány pedig még nehezebbé teszi a munkánkat, ezért kell leülnünk az emberekkel beszélgetni, hogy oldjuk a frusztráltságukat. Hogy a teljes képet, az egészet átlássák, ha netán elvesztek volna a részletekben