2024-ben tervezik a magyar holokauszt múzeum megnyitását
17/11/2021 07:20
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Öt éve elkészült az épületkomplexum, de még mindig nem nyitották meg a Sorsok házát – ennek okait keresi a Hágában alapított, de New York-i székhelyű Jewish Telegraphic Agency. Az Európai Bíróság határozatával kapcsolatban az Amnesty International elemzése szerint a kormány idegengyűlöletéről tett tanúbizonyságot.
A Budapesten keltezett cikk szerint a helybéliek „zsidó csillagként” emlegetik a mintegy 10 milliárd forintba kerülő múzeumot, amelynek egyik feltűnő eleme a Dávid-csillag. Hogy a kiállítás tematikájáról és tartalmi részleteiről nem tudtak még mindig megegyezni, legfőképp azzal magyarázható, hogy a holokausztban maguk a helyiek éppúgy bűnrészesek, ha nem jobban, mint a nácik, és komoly vita alakult ki az Orbán-kormány és a különféle zsidó közösségek között.
Némi előrelépésben reménykedtek, amikor történészek vették kezükbe a tartalmi kérdések irányítását, ám a Schmidt Mária vezette társaság sem tartotta magát távol a politikától. A német megszállás Szabadság téri emlékműve miatt aztán végképp bojkottálta a Mazsihisz, de még a Yad Vashem is a múzeumot, merthogy az alkotás tisztára akarta mosni a magyarok bűnrészességét. 2018-ban aztán a kormány a Köves Slomó vezette EMIH-re bízta a múzeumi anyag összeállításának, amelynek koncepciója augusztusban készült el 400 oldalas munka keretében.
Köves most abban bízik, 2024-ben megnyithatja kapuit a múzeum. A Sorsok háza helyett az Élet fája elnevezést kapja. A történelmi visszatekintés az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, pontosabban az 1860-as évekre nyúlik vissza, amikor a zsidókat még egyenrangú állampolgároknak tekintették.
A szaklapnak sikerült egypár olyan részletre bukkanni az anyagban, amelyek nem egyeznek az ultranacionalisták nézeteivel. Például Horthy Miklós megítélése tekintetében, aki felelős a zsidóüldözésért, a Numerus Claususért, ami Európa első antiszemita törvénye lett. Horn Gyulát pedig úgy állítja be, mint az első olyan kormányfőt, aki elismerte a magyarok felelősségét a holokausztban. Bocsánatot kért és lépéseket tett a restitúció felé.
Helyet kap benne a nyilasok brutalitása és gyilkosságsorozata is. Kövesék 1,5 millió dolláros támogatást gyűjtöttek a történelmi anyag kiállítására, és a kormány 1 milliót, durván 320 millió forinttal járult hozzá a költségek fedezéséhez. Köves felkérte az izraeli Holokauszt Múzeum és a New York-i Zsidó Örökség múzeumának egykori igazgatóját is a kiállítandó anyagok összegyűjtésére.
A 60 percesre tervezett múzeumi séta azonban annyi egyéb látványossággal szolgál, hogy akár egy egész napot is el lehet majd tölteni benne, hisz például 150 túlélő vallomását is rögzítették digitálisan. Karsai László azonban mindezek ellenére aggályairól beszélt a JTA-nek, szerinte az egész egy Holokauszt Disneylandnak néz ki, Köves Slomót pedig az antiszemitának, xenofóbnak, kleptománnak minősített Orbán Viktor kollaboránsának nevezte.
A jelenlegi szakértők között ott találjuk Pelle Jánost és Farbsteint, utóbbi cenzúrára nem panaszkodott, de ígéretet tett, ha mégis kontrollálnák, azonnal venné a kalapját.
A legtöbb cikk Magyarországnak a Stop Soros és migrációellenes viselkedése miatti, Európai Bírósági elmarasztalásról illetve a magyar kormánynak az arra adott válaszáról szól. Az Amnesty International elemzése szerint a kormány megint csak idegengyűlöletéről tett ezzel tanúbizonyságot. Megemlíti azt is, hogy a törvény miatt a magyar kormány ellen alkotmányos keresetet nyújtott be, de a taláros testület semmi kifogásolni valót nem talált a jogszabály szövegezésében.
A Yahoo hírszekciója a Reuters alapján adott hírt arról, hogy a magyar kormány dacolva az Európai Bírósággal közölte, joga van a külföldi támogatású alapítványok fölött rendelkezni, mert azok a migrációt promotálják.
A Washington Post arra helyezi a hangsúlyt, hogy az Európai Bíróság az ítélet azonnali és maradéktalan teljesítésének mulasztása esetén pénzügyi bírságot szab ki. Kovács Zoltán szóvivő twitter-üzenetét idézik, aki úgy fogalmazott, hogy amíg a nemzeti kormány van hatalmon, addig a magyar nép akarata fog érvényesülni, és nem engedik, hogy migránsok országa legyen Magyarország. A lap egy német vízimentő esetét is idézi, aki elmondja, Athénban 107 napra börtönbe zártak. Meg sem fordult a fejében, hogy bűncselekményt követ el azzal, hogy egy fuldokló menekültnek a kezét nyújtva igyekszik megmenteni az életét.