30 éves a maastrichti szerződés
1/11/2023 08:30
| Szerző: Kárpáti János
Kárpáti János lapszemléjének fókuszában a gázai-izraeli helyzet, illetve annak nemzetközi hatásai, valamint kollégánk megemlékezik a maastrichti szerződés hatályba lépéséről, ami pont ma harminc éve történt: megszületett az Európai Unió.
Emlékeztet arra, hogy rovatában ő maga is többször utalt a korrupció miatt vád alá helyezett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikájának és a szélsőjobboldali rasszisták kulcspozíciókba helyezésének katasztrofális következményeire. A Hamász-terroristák bestiális támadása és az izraeli hadsereg riasztóan sok civil áldozattal járó ellencsapásai nyomán azonban mind egyértelműbbé válik Izrael elszigetelődése a nemzetközi közvélemény szemében – állapítja meg. Felhívja a figyelmet arra, hogy az ENSZ Közgyűlése a Hamász terrortámadásának és túszejtésének elítélése nélkül szavazta meg az azonnal tűzszünetre szóló felhívását – 120 ország voksával, 45 tartózkodás mellett. Csak az Egyesült Államok, továbbá az EU-tag Ausztria, Csehország, Magyarország és Horvátország, valamint nyolc további állam szavazott Izrael mellett a határozat ellen.
Teljes mértékben bejön tehát a Hamász cinikus számítása, az áldozatból tettes, a tettesből áldozat lesz. A terrorista bűnözők kezdeti, korántsem egyöntetű nemzetközi elítélését az egyre növekvő „ámde” követi, mígnem a Hamászra való utalás teljesen eltűnik, és csupán Izrael és a zsidók kizárólagos bűnössége marad. Így értelmezi Lendvai a dagesztáni tömeg féktelen gyűlölködését, a példátlan londoni és párizsi tüntetéseket, Recep Tayyip Erdoğan török elnök heccelő megnyilvánulását, a közösségi médiában és tévébeszámolókban tapasztalható gyűlöletkampányt, ami reális politikai opciók hiányában rontja a viszonyt a többségi társadalmak és a zsidó kisebbségek között.
Az említett ENSZ-beli szavazás során Németország tartózkodott az állásfoglalástól, ami heves politikai vitát gerjesztett a kormányoldal és az ellenzéki keresztény uniópártok között. Mint a müncheni Süddeutsche Zeitung írja, Johann Wadephul, a CDU Bundestag-beli frakcióvezető-helyettese szerint a berlini kormány cserbenhagyta Izraelt. Pártja a tartózkodást súlyosan hibást döntésnek tartja, és úgymond magyarázatot követel. A müncheni lap a kép teljessé tétele végett megjegyzi: Németország támogatta azt a kanadai módosító javaslatot, amely világosan elítélte a Hamászt, és követelte a túszok azonnali szabadon engedését. Miután a kanadai javaslat szoros szavazási eredmény mellett nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, Németország végül tartózkodott a jordániai indítványról megejtett voksolás során.
Ma harminc éve, hogy hatályba lépett a maastrichti szerződés, és ezzel a kontinens integrációs folyamatának újabb lépéseként az Európai Közösségekből megszületett az Európai Unió. A kerek évforduló alkalmából Dermot Hodson, Londonban élő ír politológus-közgazdász a Politico című amerikai portál európai kiadásában megjelent jegyzetében azt írja: az EU az elmúlt három évtized alatt 16 új tagországot vett fel, és az együttműködés szellemének korábban soha nem tapasztalt példáját mutatta, de még ma is küzdelmek árán kell megvédenie az egység, a szolidaritás és az összhang alapvető eszméjét, amit a lobogóján látható, kör alakban elhelyezkedő csillagok jelképeznek.
Az unió alapításakor – idézi fel Hodson – súlyos gondokkal küzdöttek mindhárom alapvető célkitűzést, a gazdasági és pénzügyi unió, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés megteremtését illetően. Végül azonban mindhárom projekt megvalósult, eltérő mértékű sikerrel. Húsz tagállam már használja az eurót, a közös fizetőeszközt, amely ma a dollár mögött a világ második legfontosabb valutája. A közös kül- és biztonságpolitika kialakítása túl lassan halad – ezt mutatja az a hebegő válasz, amit az EU eddig adott Izrael és a Hamász háborújára –, de Ukrajna katonai támogatása már azt mutatja, hogy Európa tanult a jugoszláviai háborúkból. Ami pedig a belügyeket illeti, a menekültügyi kihívások ellenére is fennmaradt az útlevélmentes utazást lehetővé tevő schengeni térség.
Az EU előtt most álló feladatok közt elsőként említi a szerző, hogy el kell dönteni, komolyan gondolják-e a további bővítést, másodikként pedig azt, hogy meg kell védelmezni az alapvető értékeket. Ez utóbbi tekintetben megállapítja: Lengyelországban ugyan elvesztette a hatalmat a Jog és Igazságosság elnevezésű populista párt, ám a magyar jobboldali populista Orbán Viktor továbbra is dacol a jogállamisággal. A harmadik nagy kérdőjel az Amerikához való viszony, hiszen biztonsági szempontból az EU továbbra is ráutalt a transzatlanti kapcsolatra, de katasztrofális következményekkel járhatna, ha ismét Donald Trump jut be a Fehér Házba – vélekedik a Politico vendégszerzője.
Kárpáti János nemzetközi lapszemléje a 2023. november 1-jei Reggeli gyorsban hangzott el.
