"A bíróságokat indirekt befolyásolják" – A Szabadság körei
3/04/2025 09:36
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Elképzelhetőnek tartják, hogy újra lesznek Magyarországon koncepciós perek, bár egyelőre a jelek szerint nincs rá szükség. A Szabadság körei legutóbbi rendezvényén az igazságszolgáltatás függetlenségéről beszélgetett Perintfalvi Rita vendégeivel, Szabó Gabriellával, Szepesházi Péterrel és Marczingós Lászlóval.
Az bírói függetlenség bárminemű korlátozása megágyazhat-e a koncepciós pereknek? Erre a kérdésre is keresték a választ a Szabadság körei legutóbbi, Veszélyben az igazságszolgáltatás? című beszélgetésén. A szervező, Dr. Perintfalvi Rita teológus vendégei Dr. Szabó Gabriella volt bíró, Dr. Marczingós László ügyvéd és Dr. Szepesházi Péter ügyvéd, volt kerületi bíró voltak.
A devizakárosultak ügyében is tevékenykedő Szepeshházi szerint az csak a függetlenség minimumát jelenti, ha a hatalom se közvetlenül se közvetetten nem próbálkozik beavatkozni a bírók munkájába.
„Az etikai eljárásokkal is lehet befolyásolni a bírókat” – mondta el Szabó Gabriella. Saját esetével kapcsolatban elmondta, nem elszigetelt ügyről van szó: „tendencia kezd lenni, hogy az olyan bírákkal szemben, akik valamiért nem állnak be a sorba, vagy nem kezdenek el igazodni, különféle fegyelmi, illetve alkalmatlansági, integritási, titkos, etikai, eljárásokat indítanak”. „A bíróságok totális megszállása folyik. Ez még nem sikerült, nem lehetett megoldani. A bírói szervezett rendszert egy jogszolgáltató hivatalra próbálják lecserélni. Ezért utasítások, illetve indirekt befolyásolás a cél” – foglalta össze. Szabó úgy ítéli meg, hogy Magyarországon megszűnt a jogállamiság. Erre pedig egy komolyabb megoldást tud elképzelni: „mindenféleképpen kormányváltás kell, de lehet, hogy a kormányváltás már nem elég, rendszerváltás és szemléletváltás kell.” – mondta. Hozzátette, „nem várhatunk el mindent az államtól”.
„Onnantól kezdve, hogy Magyarország belépett ebbe a klubba, és az Európai Unió tagjává vált, minden magyar állampolgár egyben uniós állampolgárrá is vált. És ugyanazon jogok illetik meg a magyar állampolgárokat, mint a németeket, a franciákat, és így tovább.” Marczingós László szerint azért nagyon nehéz elmagyarázni az embereknek az őket megillető uniós jogokat, mert nem értik, nem érdekli őket, és nincs rá megfelelő igény. Ahogy arra sem, hogy ezek megértésére felkészítsék az embereket. „Az ember nagyon szívesen elmagyarázná, de nincs kinek.”
Szabó Gabriella saját és két bírótársa ügyén kívül Donáth Anna, Szél Bernadett és Varju László ügyét emelte ki, ami mellett elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek még koncepciós perek. Ezek mellett megemlítette az olyan kirakatpereket, mint a Völner-Schadl-ügyben folyó per. Szepesházi Péter egyetértett azzal, hogy kirakatperek már vannak, „koncepciós perekre azonban még nincs szüksége a hatalomnak”, mert megjelentek a koncepciós jogegységi határozatok.
Perintfalvi Rita arról beszélt, hogy a gyülekezési jogok korlátozása ügyén felvetődött, hogy a kormány kínai arcfelismerő rendszerrel listázhatja a tüntetőket, a Pride-on résztvevőket. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha ez bekövetkezik, ahogy korábban a poloskázás miatt, úgy emiatt is feljelentést tesz. „Kedden az Erzsébet-hídon mondtam egy beszédet, és akkor ott felemlegettem a Pride betiltása kapcsán azt, hogy ott is be akarják vezetni, ha majd az ember elmegy, akkor a kínai arcfelismerő programokkal be lehessen azonosítani. Akkor ezt elmondtam a beszédben, hogyha én mindenképpen ott leszek a Pride-on, és ha ez megtörténik, akkor bepereljük a magyar államot pontosan azért, mert az EU-s jogot sértik, hiszen ezt egyébként csak terroristákkal vagy bűnözőkkel szemben lehetne bevetni, és mi csak szabad hazai polgárok vagyunk.”
