A Bizottság hajlandó kibúvót biztosítani Magyarországnak
5/10/2022 08:37
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Mik lehetnek egy taktikai fegyverrel végrehajtott esetleges orosz nukleáris elsőcsapás következményei? A február 24-én elindított „speciális katonai művelet” a Putyin-rezsim létért folytatott küzdelmévé vált. A hagyományos domináns európai pártok szélesre tárják az ajtót a populista szélsőjobboldali pártok előtt. Magyarország haladékot kaphat. Nemzetközi lapszemle.
Putyin nukleáris pókerjátszmája a Nyugat stressztűrő képességét teszi próbára – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban annak kapcsán, hogy mik lehetnek egy taktikai fegyverrel végrehajtott esetleges orosz nukleáris elsőcsapás következményei.
Thomas Friedman a The New York Timesban azt írta, ameddig Vlagyimir Putyin marad hatalmon, addig a Nyugatnak egy gigantikus orosz Észak-Koreával kell együtt élnie, egy paranoid, dühöngő, elszigetelt állammal, amely atomfegyverek ezreivel rendelkezik. Lendvai szerint a tartalékosok mozgósítása és több mint 260 ezer fiatal tömeges menekülése, aminek a hátterében az ukrán fél katonai sikerei állnak, azt mutatja, hogy a február 24-én elindított „speciális katonai művelet” a Putyin-rezsim létért folytatott küzdelmévé vált. Az ukránok harci szellemét alábecsülő agresszorral folytatott birkózásban központi szerepet játszik az, hogy mennyire szavahihető a Nyugat kiállása Ukrajna mellett.
A kelet-, illetve közép-európai térség egyes országainak a hozzáállását sorra véve Lendvai figyelemre méltónak nevezi a lengyelek és a baltiak segítőkészségét és szolidaritását, valamint méltatja a velük együtt közös nyilatkozatot kiadó Szlovákia, Csehország, Románia, Észak-Macedónia és Montenegró államfőjét. „Az, hogy a listáról hiányzik Novák Katalin magyar elnök aláírása, jól jelképezi annak az Orbán Viktornak az oroszbarát irányvonalát, aki követeli a szankciók eltörlését, és mindent megtesz az EU egységének az aláásása érdekében”. Orbán azonban nincs egyedül – jegyzi meg, és szintén oroszbarátnak nevezi Rumen Radev bolgár és Zoran Milanović horvát elnököt. Nem szabad szerinte alábecsülni Aleksandar Vučić szerb államfő és Milorad Dodik boszniai szerb vezető szerepét sem a balkáni politikában – utóbbi néhány nappal a boszniai választások előtt szolidaritási látogatást tett Putyinnál.
A Der Standardban azt írja, meg kell várni, hogy kiválik-e a szankciópártiak sorából az új olasz kormány, illetve, hogy a német vezetés, azon belül mindenekelőtt Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár – ellentétben a szilárdnak mutatkozó zöldpárti koalíciós partnerrel -, a nukleáris eszkalációs spiráltól való félelmében a fegyverszállításokat illetően „önmérsékletet” kezd-e gyakorolni, miként azt a Der Spiegel vezércikkben követelte.
A Le Monde közzétette Iratxe Garcíának, az Európai Parlament szociáldemokrata frakcióvezetőjének, valamint Sylvie Guillaume-nak, a frakció tagjának, a szociális és környezetvédő baloldal delegációvezetőjének a közös felhívását, amelyet az Európai Parlament két másik politikai csoportjához, a jobbközép néppárti és a centrista-liberális Megújítás-frakcióhoz intéztek: ha ez a két politikai család az európai projekt centrumában akar maradni, akkor együtt kell működniük a szociáldemokratákkal a nacionalista és idegengyűlölő szélsőjobboldallal szemben, vissza kell térniük a szélsőjobb karanténba zárásának a politikájához.
A két baloldali politikus szerint demokráciában senki sem fogadna el egy hirtelen államcsínyt, de vannak olyanok az Unióban, akik normálisként tudomásul veszik a demokratikus rendszer, a hatalmi ágak szétválasztása, illetve a sajtószabadság napról napra történő lerontását. „Ezt látjuk Lengyelországban és Magyarországon, és ez hamarosan megtörténhet Olaszországban vagy Svédországban is” – írják, utalva e két utóbbi országban tartott parlamenti választásra, amelyek nyomán a szélsőjobboldal Olaszországban kormányzati, Svédországban pedig kormányzattámogatói szerephez jutott.
A két szociáldemokrata politikus bírálja azt a jelenséget, hogy hagyományos domináns pártok szélesre tárják az ajtót a populista szélsőjobboldali pártok előtt. Autokrata vezetőknek és rasszista ideológiáknak nem szabad teret engedni Európában, és a demokráciához nem elegendőek a működő intézmények, hanem szükség van a demokrácia szellemére, a pluralizmus és a különbözőség mély tiszteletére is.
Ami a Magyarországgal szembeni uniós eljárás ügyét illeti, az EUObserver beszámol arról, hogy európai parlamenti képviselők bírálták az Európai Bizottságot, mert úgy ítélik meg, hogy az hajlandó kibúvót biztosítani a több milliárd eurós támogatás befagyasztása alól. Johannes Hahn, a költségvetési ügyekben illetékes EU-biztos – annak nyomán, hogy Magyarországon kulcsfontosságúnak tartott törvényeket fogadtak el a zárlat feloldása érdekében – azt mondta, hogy a dolgok jó irányba haladnak. A brüsszeli Bizottság – írja az EUObserver – a hosszú ideje húzódó jogállamisági kötélhúzás közepette utalt arra: hajlandó lehet több időt adni Magyarországnak, hogy az bebizonyítsa, hatékony korrupcióellenes intézkedéseket hozott.