A börtön csökkentése miatt ismerhette el a népirtást az egykori szerb tábornok
15/11/2024 10:40
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Gőzsy Kati
Radislav Krstić, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének volt tábornoka egy szerdai nyílt levelében elismerte, hogy Srebrenicában népirtást követtek el a bosnyákok ellen. Hágában 35 év börtönre ítéltek a népirtás támogatásáért és segítéséért. Krstić éveken át tagadta bűnösségét. Aztán 2022-ben a bíróságnak írt levelében már bevallotta, hogy bűnös, és nagy felelősség terheli, de csak a mostani levelében beszélt népirtásról. Bódis Gábor újságíró, balkánszakértő volt a Reggeli gyors vendége.
"Első pillantásra úgy tűnik, hogy így szeretné letudni a börtönéveit. 2001-ben elsőként ítélték el a srebrenicai tömegmészárlás, népirtás ügyében" - mondta Bódis Gábor. Krstić feltételes szabadlábra helyezését kérte, és a levelében úgy fogalmazott: "Elfogadom a törvényszék 2001-es és 2004-es ítéleteit, amelyekben megállapítják, hogy a hadsereg erői, amelyekhez tartoztam, 1995 júliusában népirtást követtek el a bosnyákok ellen Srebrenicában, és hogy segítettem és támogattam a népirtást azzal, hogy tudtam, a vezérkar egyes tagjainak szándékában állt népirtást elkövetni.”
"Most először írta le elég gyerekes iskolás kézírással azt, hogy megbánta a bűneit" - mondta Bódis Gábor. Radislav Krstic júniusban nyújtotta be szabadlábra helyezési kérelmét az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT), és írta ezt a levelet, amelyet szeretett volna nyilvánosságra hozni. A levelet az MICT szerdán tette közzé. Bódis hozzátette: "A srebrenicai tömegmészárlás ügyében bebörtönzöttek ötvenen vannak, közülük csak ő ismerte el most a népirtást, és hogy megbánta. Nem tudni, hogy tényleg őszintén megbánta-e vagy csak szabadulni akar. De ebben a levelében, benne van az is, hogy elmegy és fejet hajt az áldozatok emléke előtt."
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, amit a Nemzetközi Törvényszék háborús bűncselekménynek nyilvánított. A mészárlás 1995 júliusában történt, amikor Srebrenica környékén 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki.
Az ENSZ srebrenica határozatának van magyar vonatkozása is. Bódis elmondta: "májusban, amikor az ENSZ német javaslatra megszavazta, hogy július 11-e legyen az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja, akkor a szerb hatalmon lévő párt egy hatalmas propagandát csinált. A szerb elnök, Vucic teátrálisan bevonult a szavazó ENSZ közgyűlésbe, ahol egy szerb zászlót öltött magára és elsírta magát, hogy most kiderül, ki Szerbia ellensége és ki a barátja. Magyarország az ősdemokráciákkal szavazott együtt a határozat ellen. Kína, Oroszország, Szíria, Kuba, Észak Korea."
További részletek a teljes hangban.
2024.11.15., péntek 7:33
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert