„Köszönjük
Reggeli gyors

A centrista Európa visszaütött von der Leyen újraválasztásával

19/07/2024 09:30

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Miután a szélsőjobb a múlt hónapban tartott európai parlamenti választáson megszorongatta a politikai elitet, ismét Ursula von der Leyent választották meg az Európai Bizottság elnökének, akire az előbbiek jelentette kihívások várnak a Politico szerint.

2024. július 19. Reggeli gyors - részlet 24.07.19. Kárpáti János lapszemléje
05:50
00:00

A centrista Európa visszaütött – írja a Politico, annak nyomán, hogy újabb öt évre az Európai Bizottság elnökévé választották Ursula von der Leyent. Az amerikai portál brüsszeli kiadásának a helyzetértékelése kissé bővebben így hangzik: miután a szélsőjobb a múlt hónapban tartott európai parlamenti választáson megszorongatta a politikai elitet, a véraláfutásos arcú fősodorbeli pártvezetők leporolták magukat, és erőteljes ellencsapással válaszoltak, ismét a maguk veterán centrista politikusát ültették az Európai Unió legnagyobb hatalommal járó pozíciójába.

Az Európai Bizottság elnökének választása
 
 Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságnak az Európai Néppárt (EPP) által jelölt eddigi elnöke ünnepel az újraválasztása után az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. július 18-án.
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
 

A brüsszeli bizottság régi-új vezetője a Politico szerint nem remélhet mézesheteket, amikor a populista és nacionalista erők szerte a kontinensen, sőt, az Atlanti-óceán túlsó partján is lendületbe jönnek. Mire Ursula von der Leyen második hivatali ciklusa véget ér, elképzelhetőleg magunk mögött fogjuk tudni Donald Trump újabb elnöki négy évét, lehet, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen fogja irányítani Franciaországot, és ki tudja, hány további populista telepedik le a magyar Orbán Viktor mellé az EU-csúcstalálkozók asztalánál – olvasható a cikkben.

Nehéz időszak következik tehát, és von der Leyennek – folytatódik az elemzés – figyelembe kell majd vennie azoknak a bírálóknak a véleményét, akik szerint vezetési stílusa túlságosan titkolózó és távolságtartó. Általában csak tanácsadóinak szűk körével konzultál, akik rendszerint németek. Hajlamos arra, hogy a legkomolyabb ügyekben kizárólag saját maga intézkedjék, ami időnként gondokat okozhat. Erre jó példa volt, amikor a COVID idején a Pfizer vezérigazgatójával saját mobilján, sms-ben tárgyalta le a fontos oltóanyag-beszerzési ügyletet. Ebből máig tartó jogvita keletkezett, az átláthatósági szabályok vélelmezett megsértése miatt. Ennél frissebb ügy, hogy a Hamász tavaly október hetedikei támadása után rosszul mérte fel az EU-országokban uralkodó politikai hangulatot, amikor találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és ezzel politikai válságot idézett elő.

A Politico valószínűsíti, hogy a bizottsági elnöknek a jövőben alighanem jobban meg kell hallania a zöldítési programmal szembeni aggályokat, amit a jobboldal erősen hangoztat.

Ennél is súlyosabb problémának tartja az elemzés, hogy most minden korábbinál valószínűbb Trump visszatérése a Fehér Házba. Joe Biden elnöksége az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyának az aranykorát jelentette: von der Leyen egyik munkatársa, Björn Seibert szoros kapcsolatot tart Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, és ők ketten mindig egyeztetik egymással Ukrajna pénzügyi, illetve katonai támogatásának, valamint a Kínával kapcsolatos politikai irányvonalnak a kérdéseit. Trump viszont, elnöki időszakában emlékezetes módon fordult szembe az uniós vezetőkkel, köztük Angela Merkel akkori német kancellárral. Ráadásul Trump azt a James David Vance ohiói szenátort választotta maga mellé republikánus alelnökjelöltnek, aki olyannyira elszigetelődéspárti nézeteket hangoztat, hogy egy ízben kijelentette: a legkevésbé sem érdekli, mi történik Ukrajnában.

A Politico kitér arra, hogy Ursula von der Leyennek az unión belül is lesznek nehézségei. Ezek közt elsőként említi, hogy foglalkoznia kell Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Itt fel kell hívnom a figyelmet egy szemet szúró szóhasználatra. A portál a rogue jelzőt használja Orbánra, amit az amerikai terminológia jobbára csak Észak-Koreára, Iránra, korábban a Szaddám Huszein által uralt Irakra vonatkoztatott, és ezeket az államokat a fordításban közmegegyezéses alapon lator államoknak szoktuk nevezni. Jegyezzük meg tehát, Orbán latorrá vált a Politicónál.

A portál fölveti, hogy Ursula von der Leyennek az elkövetkező öt évben talán jobban kell törekednie a szövetségkötésre más EU-vezetőkkel, ha ellenállást akar tanúsítani a populista erőkkel szemben, és meg akarja őrizni a tömb egységét a kihívások közepette. Képes lesz-e kinyújtani a kezét az eddiginél több embernek? – teszi fel a kérdést. A Politico szerint von der Leyen képességei most olyan területeken kerülnek próbatétel elé, ahol eddig a leggyengébbnek bizonyult: olyan hangosan kell kiabálnia, mint ahogy Trump és Orbán teszi, és közben alkut kell kötnie olyan vezetőkkel, akik az ő napirendi pontjait szeretnék aláásni.

Szélsőséges EP-képviselők

Ördögűzők, antiszemiták, fasisztabarátok – ezzel a címmel ír a bécsi Der Standard az új összetételű Európai Parlament – fogalmazzunk finoman – leginkább ellentmondásosnak tekintett tagjairól. Az ördögűző egy román EP-képviselőnő, az antiszemiták közt egy szélsőjobboldali lengyelt említ a cikk, náci hajlamok egy cseh férfinél mutathatók ki. De ne legyünk részrehajlók: a Der Standard ugyanebben a körben említi a szélsőbalos olasz Ilaria Salist, akit erőszakcselekmény miatt Magyarországon tartottak fogva, amikor EP-képviselővé választották.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2024.07.19., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János