A civileket tovább vegzálja a kormány
26/05/2021 18:44
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Az EU Bírósága jogellenesnek találta a magyar civiltörvényt, ezért a kormány beterjesztett egy rafináltabb javaslatot.
A civiltörvénynek nevezett 2017-es jogszabály, amely címe szerint a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szól, hátrányosan érinti azokat a civil szervezeteket, amelyek határon túli forrásokból is részesülnek. A jogszabály nyilvánvalóan a Soros György elleni, négy évvel ezelőtt csúcsra járatott kampány része volt, ezt több szervezet is így értékelte. Az Európa Unió Bírósága még tavaly nyáron kimondta, hogy a magyar szabályozás nem felel meg az uniós jognak, mert nyilvántartási, bejelentési, közzétételi kötelezettséget írt elő az ilyen szervezetek számára, ezzel hátrányosan megkülönböztette azokat, sőt a támogatást nyújtó személyeket is. Az Orbán- kormány nem túl sietősen kezdett eleget tenni a bírósági határozatnak, és javaslatot adott be a parlamentnek a törvény hatályon kívül helyezésére, és gyártott helyette egy másik tervezetet a civil szervezetek átláthatóságáról. Megjegyzendő, hogy a civiltörvényt a gyakorlatban nem igazán alkalmazta a hatalom, pedig volt pár bátor civil szervezet, amelyik szándékosan nem tartotta be, ugyanis csak így derülhetett ki, hogy miként reagál a bíróság, így lehetett bizonyítani, hogy az nem felel meg a jogelveknek.
Ez jobb vagy rosszabb a civileknek?
A kormány által benyújtott javaslat szerint azokat a civil szervezeteket, amelyek alkalmasak a közélet befolyásolására, és az éves mérlegfőösszegük meghaladja a 20 millió forintot, azokat az Állami Számvevőszék ellenőrizheti. Közben törölni kell a korábban esetleg mégis elindított eljárásokat, a támogatásokról szóló nyilvántartást nem kell közzétenni. Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szakmai igazgatója elmondta, hogy ez egy körmönfontabb megoldás az előzőnél, miután igyekszik kivonni a jogi ellenőrzést az európai szervezetek kezéből. Ám a TASZ a törvény hatályba lépése után ezt is meg fogja támadni, mert vannak benne furcsa, s főleg alkotmányellenesnek tűnő dolgok.
Mit csinálhat az ÁSZ?
Az első kifogásolható elem, hogy az Állami Számvevőszéknek nem az a dolga, hogy civil szervezetek ellenőrizzen. Az Országgyűlés ellenőrző szerve, az államháztartás, az állami gazdálkodás felügyelete, az állami vagyon felhasználásának figyelemmel kísérése a feladata. A szóban forgó civil szervezetekben egy fillér állami vagyon sincsen (néhány kivétellel), többnyire autonóm szervezetek, ezek esetében az ÁSZ-nak nincs illetősége. Az új törvénytervezet szerint sem vizsgálhatna mást, mint egy alapítvány működésének törvényességét (mondjuk erre ott a bíróság és az ügyészség). Tehát sem a gazdálkodás eredményességét, sem annak célszerűségét nem ítélheti meg. Nem kezdeményezhet büntetőeljárást, nem zárolhat vagyont. Egy ilyen feladatra a kormány órák alatt létre hozhatott volna valamilyen más szervezetet – ismerve a Fidesz jogalkotási metódusát –, de nem tette, hanem a számvevőszékre testálja az egészet.
Szabó Máté ezt az Állami Számvevőszéknek a köztudatban ismert szerepével, kommunikációjával magyarázza. Az ÁSZ meglehetősen agresszíven jelenik meg a médiában, és a kormány stratégiája a civil szervezetekkel kapcsolatban jó ideje az agresszív kommunikáció. A számvevőszék egyre jogosult: hogy elkészítsen egy jelentést, és azt nyilvánosságra hozza. Amennyiben a jelentésben az áll, hogy egyik, vagy másik szervezet törvénytelenül működik, az pillanatok alatt átfut a kormánymédián, beivódik a fejekbe, mind a támogatók, vagy lehetséges támogatók, mind a szimpatizánsok fejébe, és annak a civilszervezetnek már vége is. Ugyanis nincs mód jogorvoslatra, nem lehet bíróság elé vinni az ÁSZ-jelentést, hogy kérem ez nem igaz.
A közélet befolyásolása
Igen furcsa és megfoghatatlan az a passzus is, hogy a közélet befolyásolására alkalmas szervezetekre vonatkozik majd a törvény. Ennek a fogalomnak a részletes kifejtése még nem ismert, lehet, hogy nem is akarják ezt a törvénytervezet készítői kifejteni. Egy a lényeg: azokról a civil szervezetekről van szó, amelyeknek a mérlegfőösszege meghaladja a 20 millió forintot. És még valamit érdemes itt megemlíteni: a sportegyesületekre, vallási közösségekre, nemzetiségi szervezetekre ez a törvény sem vonatkozik majd.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán.
2021.05.21., péntek 14:30
Műsorvezető: Szente László
